A legnagyobb mérv? változás a hitelezés területén lesz. Jövőre a lakásépítésre,
-vásárlásra, -bővítésre és -korszerűsítésre nyújtott hitelekhez 3 százalékos
kamattámogatást ad az állam ötéves időtartamra. A felvehető hitel maximális összege
30 millió forint, s ezt bárki felveheti szociális helyzetétől függetlenül. A kormány
arra számít, hogy ezzel az újítással a jelenlegi 20 százalék feletti kamatok a jövő
év első felében 15 százalékra, vagy ez alá csökkennek.
A fiatalok és a nagycsaládosok számára kiemelt kamattámogatást biztosít a rendelet.
A 35 évet be nem töltött fiatal házaspárok első önálló közös lakásuk felépítéséhez
vagy vásárlásához maximálisan 8 millió forint öszszeg? hitelt vehetnek fel. Az állam
vállalja, hogy az első 10 évben a kölcsön kamata nem haladja meg az évi 8 százalékot,
tehát amennyiben a bank 8 százaléknál magasabb kamatra adja is a hitelt, az állam átvállalja
a 8 százalék feletti rész törlesztését. Ezzel a lehetőséggel élhetnek azok a családok,
amelyek jelenleg két gyermeket nevelnek, de egy továbbit vállalnak, valamint a három
vagy több kiskorú gyermeket eltartó családok abban az esetben, ha új lakást építenek
vagy vásárolnak. Esetükben nem feltétel, hogy 35 évnél fiatalabbak legyenek, és első
közös önálló lakásukhoz vegyék igénybe a támogatást.
A kormány növeli a méltányolható lakásigény nagyságát, mégpedig családonként
egy szobával. Ennek értelmében a kétgyermekes családoknál a felső határ 3 szobáról
4 szobára változik. Ugyancsak emelkedik az építhető, vásárolható lakás telekárak
nélküli költsége, mégpedig a jelenlegi kétszeresére. A hitelek hosszú futamidőre
(15– 35 évre) adhatók, az ügyfél dönti el, hogy mekkora terhelést tud vállalni.
A hitelek igénylőinek először a helyi önkormányzati jegyzőhöz kell fordulniuk, és
igazolást kérniük. A banknál ezzel lehet jelezni a hitelfelvételi szándékot. A
hitelképességet a bank, a jogosultságot pedig az APEH hagyja jóvá. A felvett szocpol
és a hitelek összegének felhasználását igen szigorúan ellenőrzi majd az APEH,
tekintettel a korábbi visszaélésekre. A hiteleket jelzálog terheli majd, a törlesztés
elmaradása esetén tehát ezt a fedezetet érvényesíti a hitelintézet, a felvett öszszeget
pedig adóként hajtja be.
Bár mindenképpen pozitív törekvésnek számít a kormány részéről, hogy megcélozta
a nagycsaládosokat és az első lakáshoz jutókat, de az új rendszer nem tud áttörést
hozni a lakáshelyzet területén. A tapasztalatok szerint ugyanis a hitelhez szükséges
önrész prezentálása, és a részletek fizetése a családok többségénél
megoldhatatlan, hiszen ez az összeg gyakran az egész család bevételével ér fel.
1999. 12. 11. (III/49)
