A Gazdasági Minisztérium, a Magyar Energiahivatal és a
Miniszterelnöki Hivatal által kidolgozott program nyugat-európai
és amerikai mintára az energiapiac fokozatos liberalizációját
célozza meg. Jóllehet ez még nem jelenti, hogy jövore
mindenki szabadon dönthet, hogy adott hónapban melyik szolgáltatótól
vásárolja konyhai sparheltjébe a gázt, a valószínuleg több
évtizedes folyamat végcélja ez. Konkrétum azonban, hogy a 15
legnagyobb hazai áramfogyasztó (ipari létesítmények) már
2001 januárjától megválaszthatja majd, hogy melyik eromutol
vesz áramot, és milyen feltételek mellett. Ez a belso magyar
villamosenergia-piac 14 százalékának felszabadítását
jelenti, nem egészen másfél éven belül. Az Európai Unióban
hasonló, de nagyobb mértéku (25 százalékos) piacnyitás történt
idén február 1-jén. Ez ott az ipari és a fogyasztói árak
drasztikus - átlagosan közel 20 százalékos - eséséhez
vezetett.
Ez a modell a kisfogyasztó számára is azt fogja jelenteni,
hogy idovel eldöntheti, melyik cégtol, milyen feltételekkel
vásárol áramot. Persze e szint eléréséhez, szakértok véleményét
és a nemzetközi tapasztalatokat alapul véve, még egy évtized
is eltelhet, de az új stratégia végleges szakítás a múlt
hatósági áras, piaci torzulásokat fenntartó és gazdaságtalan
szabályozásával. Az új energetikai program ugyan sok területen
hagy nyitva komoly kérdéseket, de összességében megfeleloen
jelöli ki a haladás irányát a modern energiaipar számára,
melybol idovel az egész ország profitálni fog, ezért - ha
most áldozatokat is kíván - jó befektetés a jövobe.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »