A tőzsdén a kereskedés három szekcióban folyik: részvények, állampapírok
és származékos piacok (opciós ügyletek összessége). A Budapesti Értéktőzsdén a
részvénypiacon 1997 végén 49 kibocsátó részvényével folyt kereskedés. Minden részvénytársaság
tőzsdére bevezetett részvénye egy olyan tulajdonjogot megtestesítő értékpapír,
amely a társaság meghatározott hányadát képviseli adott névértéken. A tényleges
piaci értéket a tőzsdei kereskedés során a brókerek alkudják ki. 1990-ben mindössze
6 részvény volt jelen a piacon. 1992 végén többek között a mindenki által ismert
Pick és a Danubius részvények bevezetésére került sor. 1993-ban a sikeres privatizálások
következtében egyre több magánbefektető jelent meg részvényével a piacon, pl. a
Globus, a Domus, a Prímagáz; 1994 nyarán az Inter-Európa, a Soproni Sörgyár, az
EGIS, a Global, az Aranypók. 1995 közepétől pedig már a nagyobb vállalatokra került
sor, így a TVK, OTP, MOL részvényei is részt vettek a kereskedésben.A BÉT részvénypiacának
sajátossága, hogy az itt árult értékpapírokat Magyarországon kívül más tőzsdéken
is forgalmazzák. Többségében Londonban és Münchenben, de Frankfurt, Bécs, Berlin,
Stuttgart, Luxemburg tőzsdéin is megtalálhatók.
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
1998. 11. 07. (II/45)
