A mértékadó londoni üzleti-politikai napilap cikke szerint elsősorban
mezőgazdasági jelleg? alkalmazkodási gondjai olyan jelentősek, hogy mellettük
eltörpülnek a többi pályázó országéi. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy
szervezési hiányosságok és koalíciós belharcok miatt siralmas állapotban vannak a
csatlakozási előkészületek – áll az elemzésben.
Ha a katasztrófa-forgatókönyv jön be, és Lengyelország még jobban leszakad
Magyarországtól és Csehországtól, s esetleg eljut arra a pontra, hogy alkalmatlannak
bizonyul a csatlakozásra, a német kormány válaszút elé kerül: vagy elhalasztja a
magyarok és a csehek felvételét, vagy magára hagyja Lengyelországot, a háború
utáni megbékélés jelképét – írta a Financial Times.
Az elemzés szerint az első megoldás Lengyelország túszává tenné az egész
bővítést, ez pedig ellentmondana annak az alapelvnek, hogy a jelentkezőket saját
egyéni eredményeik alapján ítélik meg. Egy ilyen döntés azonban hátrányos lenne
az első körből kimaradt országok, például Románia és Szlovákia reformerői
számára is – állapította meg a Financial Times. Az elemzés szerint a lengyelek az
általuk eddig elértek alapján joggal követelhetik, hogy az EU ne az ő gondjaikból
gyártson ürügyet a bővítés halasztgatására, de nekik is ugyanúgy meg kell
dolgozniuk a klubtagságért, mint bárki másnak.
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
1998. 08. 01. (II/31)
