hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Földrengések órája - 2018 a katasztrófák éve lesz?

2017. 11. 30.
23 óra, 56 perc és 4 másodperc szükséges ahhoz, hogy a bolygónk megforduljon a tengelye körül. Ez az idő azonban csak látszólag állandó. A másodperc tört részeivel mérhető változások egy új elmélet szerint globálisan növelhetik a földrengés­veszélyt.

Föld forgása megáll. A testeket továbbrepítő lendülettől minden tárgy, objektum és élőlény hangsebességnél gyorsabban száguld tovább, olyan erővel, hogy egészen a sztratoszféráig jutnak, mielőtt visszazuhannak a felszínre. A metropoliszok látszólag masszív épülettömbjei is egy tizedmásodperc alatt szilánkosra repednek, úgy porladva szét, mintha atomtámadás érte volna a város közepét. Az óceánok víztömege a váratlan lökéshullámtól kiszabadul a medréből, több kilométer magas extrém szökőárként pusztítva a szárazföld belsejében. A mélyben a drasztikus lassulástól a kéreglemezek feltorlódnak, fölrepedeznek, a magma pedig olyan intenzitással robban a felszínre, hogy órákon belül izzó lávafolyamok festik majd vörösre a korábbi kék bolygó összeroncsolódott felszínét.

Körülbelül ez történne akkor, ha a Föld óránkénti 1,67 kilométeres tengely körüli forgási sebességének minden energiája – ami hatvanmilliárdszorosa az USA éves áramfogyasztásának – egy szempillantás alatt a vele együtt mozgó testeknek adódna át. Ez a gondolatkísérlet, amit több csillagász, köztük Dr. Sten Odenwald, a NASA munkatársa is elvégzett, szerencsére csupán elméleti fikció, mivel semmi sem utal jelenleg arra, hogy a bolygónk minden előzmény nélkül, egy csettintésre veszítené el a forgási sebességét. A képzeletbeli globális kataklizma viszont jól érzékelteti, milyen monumentális erőhatások kapcsolódnak a Föld perdületéhez, és annak akár egy apró változása is elég lenne ahhoz, hogy radikálisan fölborítsa azt az érzékeny és precíz egyensúlyt, amihez az emberiség évezredek óta az óráját és a naptárát állítja. (A 24 órás napok valódi hosszáról bővebben lásd keretes írásunkat.)

Roger Bilham és Rebecca Bendick geofizikusok pontosan erre az összefüggésre mutattak rá, amikor összevetették a NASA forgási periódusra vonatkozó adatait a múlt században és az ezredforduló óta bekövetkezett földrengések gyakoriságával. „A múlt század földrengéseinek száma jól ismert, ahogyan az is, mikor álltak be változások a Föld forgásában” – érvelt Bilham a Live Science magazinnak, hogy miért megalapozott az a következtetés, hogy a két adatsorban lévő párhuzamosságok valós földtani jelenségre utalnak.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!