hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Gondolkodom, tehát vagy
Telepátia tudományos alapon

2013. 05. 09.
Eszközök írányítása gondolatok segítségével, illetve a gondolati szinten zajló kommunikáció eddig csak a sci-fik világában létezett. Az elmúlt évek tudományos kutatásai alapján azonban egyre kivitelezhetőbbnek tűnnek ezek a jelenleg még futurisztikusnak ható lehetőségek.

Az észak-karolinai Duke Egyetem kutatói 2003-ban szenzációs eredményt értek el: egy majom gondolatai által generált változások detektálásával és számítógépen keresztüli „átjátszásával” képesek voltak egy robotkar finom mozgatására. A kísérletet végző Miguel Nicolelisnek és csapatának azonban most sikerült túlszárnyalniuk önmagukat. A legújabb kísérletük során a világon elsőként tudták két élőlény agyát úgy összekapcsolni, hogy azok képesek legyenek csupán gondolatok segítségével kommunikálni. A kísérletben alkalmazott patkányok idegrendszerét olyan adapterekkel kötötték össze, melyek lehetővé tették számukra mind a motorikus, mind az érzékelt információ továbbítását. A rágcsálókat olyan terráriumokban tartották, melyeknek egyik falába két LED és alattuk kallantyúk voltak beépítve. A kísérlet első lépéseként megtanították az állatoknak, hogy azt az emelőkart nyomják le, amelyik fölött kigyullad a dióda. Abban az esetben, ha megfelelően reagáltak a feladatra, kinyílt egy kis tolóajtó, amely mögött egy adag víz várta őket. A második lépés a kísérleti alanyok két csoportra való osztása és párosítása volt. Az egyik állat szolgált a jel forrásaként, míg a másik a szignált fogadta.

A jel detektálására mikroelektródákat alkalmaztak, amelyeket a patkányok agyának elsődleges motorikus kérgébe, a mozgások kivitelezéséért felelős területbe implantáltak. Ezek az emberi haj századrészénél vékonyabb apró készülékek érzékelték az állat agyában az idegsejtek aktivitását, pontosabban a döntés meghozása előtti pillanatban bennük kialakuló elektromos potenciálváltozást, majd a kapott értéket egy számítógép feldolgozta. A jobb vagy a bal oldali kallantyú megnyomása egymástól különböző szignált generált, függetlenül attól, melyik volt a helyes megoldás. A dekódoló állatok agyába hasonló készülékeket helyeztek el. Ezek nem felismerésre, hanem neuronok ingerlésére szolgáltak. Egy pár próbakör után ezek az utóbbi egyedek megtanulták, hogyan válaszoljanak az eltérő ingerekre.

Miután elvégezték a mikroelektródák beültetését, az éppen soron levő két patkányt egymástól elszeparált üvegkalitkákba helyezték, amelyekben ott voltak a fent említett emelőkarok és LED-ek. Ekkor azonban csak a jel forrásaként szolgáló egyed kapott egyértelmű feladatot, a dekódernél mind a két dióda világított. A kódoló állat agyából a döntést megelőző pillanatban felfogott jelet továbbították a dekódoló számára, mely ennek következtében hatvan és hetvenkét százalék közötti gyakorisággal nyomta meg a helyes kallantyút. Ha a feladatot megfelelően hajtották végre, mindkét állat jutalmat kapott, melynek következtében jobban teljesítettek a következő körökben. Ennek eredményeképpen a kutatók tisztább jelet kaptak, és nagyobb arányban végződött a várt módon a kísérlet, mint amikor előre „felvett” jelet juttattak a második alany agyába.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!