hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Rakétapajzs fapépből
Elkezdte hódító útját a nanocellulóz

2012. 10. 04.
Pehelykönnyű, ultravékony, mechanikai szilárdsága az acéllal vetekszik. Az új anyag neve nanokristályos cellulóz, vagy rövidebben nanocellulóz, amely pár éven belül mindennapjaink szerves részévé fog válni. Ez szó szerint értendő, a műanyaggal szemben ugyanis a nanocellulóz szerves anyag, így mikor már nincs rá szükség, könnyedén lebomlik. Az új anyag elsődleges pozitív tulajdonsága azonban az, hogy kön­­nyen alakítható, vezeti az áramot, és olcsón előállítható, az előállításához szükséges alapanyag ugyanis hatalmas mennyiségben áll rendelkezésre.

A nanocellulózt fapépből állítják elő, mivel azonban egy nanocellulóz réteg vastagsága mindössze 200 nanométer, tetemes mennyiséget lehet már egy faágból is készíteni. E vékony rétegnek a tömegéhez viszonyított relatív szilárdsága azonban nyolcszor nagyobb, mint az acélé.

Ha mindez ennyire pofonegyszerű, jogosan vetődik fel a kérdés, miért csak mostanra vált elérhetővé ez a szuperanyag? A válasz abban rejlik, hogy idő kellett ahhoz, hogy megtalálják a megfelelő technológiát, amellyel a közönséges ­cellulózt nanocellulózzá sikerült „gyúrni”. ­A nanocellulóz felfedezésében természetesen nagy szerepe volt a nanoforradalomnak, amely mintegy tíz-tizenöt éve kezdődött, és a mai napig tart. A nano szócska a nanométerre utal, amely a méter milliárdod része, a nanotechnológia pedig ezeknek a miniatűr objektumoknak a tervezésével foglalkozik, s az 1800-as évek elején felfedezett cellulóz új tulajdonságait tárta fel a kutatók előtt. 

A cellulóz, amely a növények sejtfalának legfontosabb alkotórésze, valójában egy hosszú láncú cukor, tudományosabb nevén poliszacharid. A növények sejtfalában több egyedi cellulózmolekula összekapcsolódásából jönnek létre azok a rostok, amelyek végül a sejtfal tartószilárdságát adják. A növények cellulóztartalma átlagosan harminc százalék, de számos növényben – például a gyapotban – ez az érték jóval magasabb, aminek következtében hatalmas mennyiségben lehet kivonni. Egy 2004-es tanulmány szerint évente mintegy hetvenmilliárd tonna cellulózt vonnak ki elsősorban fából és más növényekből. 

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!