Az ikonikusan túlnépesedett Japán fővárosának lakhatási helyzete miatt egyre többen szorulnak igazán kicsi, 20-30 négyzetméternél is kisebb alapterületű otthonokba. A magas ingatlanárak és a helyhiány arra késztette a kivitelezőket, hogy korlátozott hellyel dolgozzanak, ami kapszulaotthonokat, -hoteleket eredményezett, a ma már közel 14 milliós nagyságú fővárosban. Tokióhoz hasonlóan sok más nagyvárosban kényszerülnek a fiatalok kompromisszumot kötni a komoly helyhiány miatt.
Fő a mobilitás
Kurokawa Kisho, a Metabolizmusnak nevezett mozgalom egyik alapítója 1972-ben építette meg az ikonikus Nakagin kapszulatornyot, amiben 140 kis betonfülke található. Az épület főszerkezetét két egymáshoz kapcsolódó vasbetontorony alkotja, ezekhez csatlakoztatva a már kész kapszulákat. A mindössze 19 négyzetméteres kapszulák 1,3 méter átmérőjű ablakokkal vannak ellátva. A világelső maradandó és gyakorlati hasznosítású kapszulaépületben ma már mindössze 30 kapszulát használnak lakhatásra, a fennmaradókat pedig irodának, raktárnak használják, vagy lakatlanul állnak. Vannak azonban modernebb kapszulaotthonok is, melyeknek belső terei leginkább a minimalista stílust tükrözik: a falakat, padlóburkolatokat fehér színűre tervezték, valamint a nagy belmagasság mellett nagy ablakokkal látták el azokat, hogy látszatra tágasabb, fényesebb teret hozzanak létre. A modern technológiának és a praktikum ötvözésének köszönhetően egyre több többfunkciós bútorral és mobil falakkal vannak ellátva a zsebkendő méretű otthonok.
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »