Mandarinföld közelebb van, mint gondolnánk. Bár sokszor követhetetlen a sok határváltás: hol kilépünk az egyik országból, hol pedig be egy másikba, vagy épp fordítva. Mindenesetre Horvátországon, majd Bosznia-Hercegovinán át végig a Neretva-kanyonon keresztül haladunk, melynek szépsége leírhatatlan: lagúnák, ragyogó smaragdszínű víztükör, sziklafalakkal szegélyezett partvonal, lenyűgöző természet – mesebeli az egész. A biztonság és az utak minősége teljesen rendben van, habár utóbbiak több helyütt elég keskenyek és kanyargósak.
Útközben a legnagyobb örömünkre a kötelező 1-2 órás pihenőket Jajcánál és Mostarnál tartottuk – mintha utunk e szakaszán egyenesen Csontváry nyomában járnánk… Jajca tojás alakú hegyen terül el, erre utal a város neve is („jajca”: tojás). Központjában a vár áll, magyar vonatkozását a bejáratnál tábla hirdeti: Mátyás király foglalta vissza a törököktől, majd megalapította a jajcai bánságot, amely elestéig hazánk része volt. Sétánk során megcsodáljuk, ahogy az őszi természet színei keretbe foglalják a lezúduló világhírű vízesést a Pliva-tó és az Orbász folyó találkozásánál.
Bár a festői Mostarban most is sok a turista, az Öreg híd és környezete megunhatatlan látvány – főleg a Neretva folyón álló hidak egyikéről szemlélve.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2018. 11.09.(XXII /45)
