A reformkorban kiváltságos helyzetűnek számító közösség, amely gróf Károlyi István birtokán jöhetett létre, 1910-re az ország negyedik iparvárosává nőtte ki magát. A gróf nevét a mai napig számos közintézmény viseli Újpesten. Ennek oka, hogy az 1830-as években a Károlyi-birtok részének számító, lakatlan, többnyire művelhetetlen területre a földesúr engedélyével előbb sváb szőlőművesek, majd főként zsidó iparosok és kereskedők telepedhettek le, gyakorlatilag mindennemű korlátozás nélkül, ami évszázados gazdasági fejlődésnek nyitott utat.
A kolóniából az idők folyamán egy kulturális és vallási összetételében sokszínű, önálló iparváros fejlődött ki Újpest néven, amely végül 1950-ben, a IV. kerület déli részeként olvadt be Nagy-Budapestbe. 
A kezdetek
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2018. 02.09. (XXII/6)
