A reformkorban kiváltságos helyzetűnek számító közösség, amely gróf Károlyi István birtokán jöhetett létre, 1910-re az ország negyedik iparvárosává nőtte ki magát. A gróf nevét a mai napig számos közintézmény viseli Újpesten. Ennek oka, hogy az 1830-as években a Károlyi-birtok részének számító, lakatlan, többnyire művelhetetlen területre a földesúr engedélyével előbb sváb szőlőművesek, majd főként zsidó iparosok és kereskedők telepedhettek le, gyakorlatilag mindennemű korlátozás nélkül, ami évszázados gazdasági fejlődésnek nyitott utat.
A kolóniából az idők folyamán egy kulturális és vallási összetételében sokszínű, önálló iparváros fejlődött ki Újpest néven, amely végül 1950-ben, a IV. kerület déli részeként olvadt be Nagy-Budapestbe.
A kezdetek
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
„Keveset enni, sokat mozogni, nem nézni tükörbe” – beszélgetés a ma százkét éves Keleti Ágnes olimpikonnal
Az ötszörös olimpiai bajnok elképesztő életútja »
Járt-e Jézus Indiában?
Hamis evangélium a Názáreti gyermekkoráról »