A reformkorban kiváltságos helyzetűnek számító közösség, amely gróf Károlyi István birtokán jöhetett létre, 1910-re az ország negyedik iparvárosává nőtte ki magát. A gróf nevét a mai napig számos közintézmény viseli Újpesten. Ennek oka, hogy az 1830-as években a Károlyi-birtok részének számító, lakatlan, többnyire művelhetetlen területre a földesúr engedélyével előbb sváb szőlőművesek, majd főként zsidó iparosok és kereskedők telepedhettek le, gyakorlatilag mindennemű korlátozás nélkül, ami évszázados gazdasági fejlődésnek nyitott utat.
A kolóniából az idők folyamán egy kulturális és vallási összetételében sokszínű, önálló iparváros fejlődött ki Újpest néven, amely végül 1950-ben, a IV. kerület déli részeként olvadt be Nagy-Budapestbe.
A kezdetek
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »