hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Film az embermentés lélektanáról
Hétköznapok és kisemberek a náci Németországban

2014. 02. 21.
A könyvtolvaj nem háborús akciófilm, de nem is elvont példázat emberről az embertelenségben. Inkább filmbe oltott elbeszélő költemény egy nevelő­szülőkhöz került kislány szemszögéből, érzelmi kölcsön­hatásokról, az adott szó erejéről. És a csendes tisztességről, ami valójában csak éles helyzetekben látható. Mert „békeidőben” nem mindig világos, mit kell ez alatt értenünk.

A fiatal ausztrál író, Markus Zusak szép mondatokkal írt ifjúsági könyvéből készült film valahol a felnőtt- és a gyermekvilág hatá­rán egyensúlyoz. Ám ettől még nem felületes és korántsem gügyögő. Apró helyzeteken és amolyan „angolszász stílusú” sztorikon keresztül láttatja a Hitler-éra alatti németek helyzetét, a nem üldözött és nem is fanatikus, a rendszert csak valahogy túlélni akaró civileket. Hogy ők voltak-e a csendes többség, avagy a gyáva kisebbség – arról viták folynak szüntelen, de erről A könyvtolvaj nem foglal állást, nem is ez a dolga.

A film kezdetén egy (talán kommunista) anyától a náci állam nevelőszülőkhöz kényszeríti a főszereplőt, Lieselt. A kiskamasz lányt a Himmel (mennyország) utcában egy olyan házaspár fogadja be, ahol „Apa” és „Anya” csaknem mindenben ellentétet mutatnak. Az Anya egyenesen Móricz Árvácskájából idemásolt mos­toha: merev és kategorikus. A néző szerencséjére csak a film feléig (másképp a főhős sajnálata kötné le minden figyelmünket), mert onnan egy titokzatos közös ügy hatására feltárulnak benne az igazi anyai vonások is.

Az Apa viszont kezdettől a napos oldalt jelenti. Humor, harmonikaszó és pajkos összekacsintások jellemzik, látjuk, nem is vitte sokra a felnőttvilágban (Geoffrey Rush játssza kiválóan, A király beszédének magántanára). Olyan bizalmat épít ki maga iránt – meg egy jótékony burát is Liesel körül –, hogy az minden lányos apának tanulságos lehet. Bár aggályos hűen másolni, hisz Hans képes akár havat hordani a pincébe, hogy hóembert építsenek és hócsatázzanak a bújtatott zsidó fiúval, aki évekig nem mehet ki az utcára. A fiú (Max) apja mentette meg annak idején a bohém gyámapa éle­-tét, s most ők viszonozzák az életmentést, tudva, hogy a biztonságukat teszik ezzel kockára. A három ember, Hans, Max és Liesel valóságos bajtársi szövetségének alapja egy ma már mind ritkább vonzalom az írott szó, a könyvek világa felé. Rögtön az első napon, egy kiadós iskolai megalázás során derül fény ugyanis arra, hogy az új osztálytárs, Liesel analfabéta. A nevelőapának ez máris alkalom a sebek gyógyítására. A pincében olvasni tanítja a lányt, aki mind jobban megnyílik az írott szavak világa – egyben a világ értelmezésének vágya – felé. Hisz csupa különös dolog száguld körülötte, és mind kérdéseket szül: miért égetnek ünnepi módon könyveket a főtéren, hová terelik a sárga csillagosokat az utcán, egyáltalán miért verik a „papát” a gestapósok, amikor egy kedves ismerős elhurcolásakor tiltakozik – egyedül ő – ösztönszerűen. És mivel nemigen kap hiteles választ, innen-onnan könyveket csen el, hogy eligazodjon a képtelenségek között.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!