hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Tőzsdecápák
A pénz nem alszik, csak a néző…

2010. 10. 29.
Akik látták a Tőzsdecápák című film első részét, alig várták, hogy megrohanják a mozit, hogy láthassák, mit hoz a mozivásznak brókerikonjának, Gordon Gekkónak a visszatérése. A tőzsde és a brókerek világában zajló játszmák üzenete – ki gondolta volna, hogy az első film elkészítése után huszonhárom évvel – korunkban még inkább aktuális.

A világgazdasági válság okozta események tálcán kínálták a film rendezőjének, Oliver Stone-nak a lehetőséget, hogy hozza ki a dutyiból Gekkót, a nagy tőzsdecápát – már az első rész végén sejteni lehetett, hogy Gekko ott végzi…
Röviden a második rész tartalmából: Gekko (Michael Douglas), aki illegális üzletelésért került a sittre, letöltötte az öt év előzetes és a nyolcéves börtönbüntetését, majd szabadult. Miután kijött a kapun, senki nem várta. Hét év telik el, New Yorkban járunk. Betekintünk a pezsgő Manhattan mindennapjaiba, egy ifjú bróker, Jacob Moore (Shia LaBeouf) szemszögéből, aki történetesen Gekko lányának, Winnie-nek (Carey Mulligen) az udvarlója, feltörekvő, becsületes és naiv.  Bár a lány nem áll szóba az apjával, az udvarlót véletlenül összehozza a sors a brókerguru Gekkóval, aki a kapzsiságról írt könyvét próbálja eladni, tévésztárkodik, és egyetemeken tart előadásokat. Az ifjú brókerre is egyre nagyobb hatást gyakorol a tapasztalt Gekko, aki üzleti tanácsokkal látja el, és cserébe azt kéri, hogy békéltesse meg lányával, akiben az apa mély sebeket okozott, így látni sem akarja.
A történet egyik szála tehát a békéltetés, a másik a bosszú. Bosszú, hiszen az ifjú Jacob munkahelyét, főnőkét és egyben mentorát kicsinálta egy másik nagypályás bróker, Bretton James (Josh Brolin). Jacobot nem hagyja nyugodni a gondolat, hogyan történhetett ez meg, és miután Gekko sugallatára rálel a tettesre, azaz Brettonra, az – látva a fiú elszántságát és ügyességét – munkát ajánl neki. Jacob, némi hezitálás után, elvállalja a felkérést, mivel így akarja „beégetni” ellenfelét. Kezdetben sikerrel is jár a cégnél, és úgy tűnik, magánéletében is jól mennek a dolgok. Aztán meglátjuk a brókervilág árnyoldalait: a nagymenő brókerek kapzsisága, megbízhatatlan jellemtelensége okoz egy-két meglepetést azoknak, akik viszonylag tisztességesen szeretnék intézni az ügyeket…, de hát ez mégiscsak Hollywood, úgyhogy minden megoldódik.
A film eleinte jól indul, a képi világ dinamikus és izgalmas, a pezsgő, modern New York-i élethez illeszkedő kreatív vágási megoldásokkal. Csak aztán valahogy egyre jobban lelassul, nagyot várunk, fordulatos izgalmakat – az első rész után ez érthető –, de végig a felszínen mozgunk. Egy ügyes húzást leszámítva a filmben nincs nagy dobás, a végére meg kifejezetten lelassul, már-már elalszunk. Ha valaki ebből a filmből szeretné megérteni a 2008-as gazdasági válság okait és folyamatát, az nem fogja! Ugyan futólag még az ingatlanhelyzet is megjelenik Jacob anyján keresztül, de ez a valós drámákat messze nem tükrözi. A mohó édesanya, aki nagyot akart kaszálni felvásárolt ingatlanjainak értékesítésével, miután számításai nem jönnek be, fiához fordul segítségért, aki rászól: keressen rendes munkát, menjen vissza ápolónőnek. Még szerencse, hogy hipp-hopp, máris elhelyezkedik egy jól menő kórházban.
Gekko szavai azért találóak, amikor az egyik egyetemi előadáson megjegyzi hallgatóságának, hogy ők a ninja-generáció: azaz no income, no job, no assetts – nincs jövedelem, nincs munka és nincs vagyon…
De a tőzsde és a brókerek világát se akarjuk megérteni a filmből! Elég nehezen követhetők és érthetők az ügyletek, amelyek villámsebességgel mennek végbe, és csak a végeredményt érzékeljük. Egy-két szakszóval dobálóznak a filmben, mint például „shortolás” vagy „erkölcsi kockázat”, de ezekből még messze nem érthetjük meg, hogyan működik a pénzpiac.
A film talán leggyengébb vonala az érzelmi magánszál. A konok kislány, Winnie először szóba sem akar állni apjával, végül szerelme, Jacob valahogy ráveszi a találkozásra. Azt várja a néző, hogy tán fény derül valami szörnyűségre, amit a múltban követett el az apa családjával szemben, de mivel semmi több nem kerül elő annál, mint amit már úgyis tudunk, a lány utálata – úgy érezzük – kissé túl erőltetett. Annak ellenére, hogy Winnie egy dacos, önfejű, tőkeellenes, balos beállítottságú lány, mégiscsak egy bróker sráccal jön össze, akinek persze nem mellékes a pénz, és tisztelettel néz a brókerlegenda Gekkóra. Nem meglepő, hogy ez bizony konfliktushoz vezet. Az viszont szintén túlzásnak tűnik, hogy Winnie elzavarja Jacobot – akitől már gyűrűt is kapott és gyereket vár – egy szerencsétlen baleset következtében, amit nem is Jacob okozott, hanem ő maga is inkább áldozat. Az ezt követő műszenvelgések, siránkozások, szenvedések, majd megbékélések megintcsak erőltetettek és giccsesek.
Ha valami miatt mégis érdemes megnéznünk a filmet, az Michael Douglas, akinek karaktere magával ragadó – szerepeltethették volna többet is a filmben. Őt az elkövetkező időkben nem biztos, hogy sokat fogjuk látni a mozivásznon. Szeptember elején ugyanis bejelentette egy amerikai talkshow-ban, hogy előrehaladott gégedaganata van. A betegséget valószínűleg a dohányzás és az alkohol váltotta ki nála. Túl van már egy nyolchetes kemoterápiás kezelésen, és a hírek szerint most éppen sugárkezelést kap. Annak ellenére, hogy nagyon optimistán állt a betegséghez a hatvanhat éves Oscar-díjas színész, mostanság arról írnak a lapok, hogy nincs valami jó bőrben.
A filmben az öregedés jeleit ugyan láthatjuk rajta, de Michael Douglas Gekko szerepében még mindig a nagymenő, magabiztos és briliáns elméjű brókert hozza. Pozitívként éli meg a börtönben eltöltött éveit, azt mondja, sokat tanult: rájött, hogy a pénznél is van egy nagyobb úr, ez pedig az idő. Állítása szerint már csak egyetlen dolog maradt neki az életben, a lánya. A kapzsiság bűnéről pedig könyvet írt, és előadásában elmondja, hogy a kapzsiság olyan világbetegség, mint a rák, ami ellen harcolni kell. (Reméljük, ez neki is sikerül…) Node mielőtt még elolvadnánk Gekko Gordon csodálatos megváltozásától, hamarosan rájövünk, hogy ő azért még a régi!

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!