Az ember által alkotott rend látványának megteremtése lett a követendő példa
Európa vala-mennyi királyi udvarában is (XIV. Lajos versailles-i barokk kertje).
Itt jutott csúcspontjára a műkertészet is (Topiary), amelyben zömében örökzöld,
kislevelű nyírt fákat, cserjéket (buxus, babér, mirtusz, tiszafa, stb.)
használtak a geometria, az arány és a szimmetria időtlen törvényszerűségének
hirdetésére. De a lélegzetelállító hatás érdekében előrukkoltak az állatokat
megformázó növényekkel is. Drótketreceket és hálókat készítettek a kívánt forma
elérésének céljából, amelyeket borostyánnal futtattak be a derék kertészek, s a
sablon mentén gondosan meg is nyírták a növényeket, hogy a drótváz ne legyen
látható. Így az egyszerű geometrikus formák mellett megjelentek a figurális
növények. A növényszobrocskák mára bárki számára elérhetővé váltak, sőt még
használati tárgyként is igénybe vehetjük őket. Ezért az emberközpontú reneszánsz
helyett inkább néhány remekbe szabott kortárs növény kerüljön figyelmünk
középpontjába.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2008. 09. 05. (XII/36)
