hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Kezdődhet a karnevál

2009. 10. 09.
Utólag persze mindenki papírformáról beszél: Rio de Janeiro rendezheti a 2016-os nyári olimpiát. A hírt százezrek ünnepelték önfeledten a „nem hivatalos” brazil fővárosban a hétvégén. Ráadásul nem egészen 5 év múlva, 2014-ben labdarúgó-világbajnokságot is rendeznek a rohamosan fejlő­dő szambaországban. „Két év karnevál” - mondják erre a rióiak. A bandaháborúkat, nyomornegye­deket és a hihetetlen mértékű prostitúciót látva ennél mégis árnyaltabb a kép.

„A játék hozzánk tartozik!” – írta címlapján kétértelműen a tekintélyes brazil napilap, az ’O Dia’ a koppenhágai döntést kö­vetően. És valóban: Brazíliáról a napfény és a tengerpart mellett legtöbbször az önfeledt ünneplés, a laza szamba, a játékos brazil futballisták könnyed stílusa jut az ember eszébe. Valószínűleg nem véletlen tehát, hogy a dél-amerikai ország jelképének számító városa, Rio de Janeiro kapta a 2016-os olimpia megrendezésének jogát. A Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság az elmúlt években már kényszeredetten akart valami újat mondani az olimpiai játékok kapcsán, s a döntéssel ez sikerült is neki: egyrészt Dél-Amerikában még soha nem rendeztek olimpiát, másrészt a brazil stílus egy új hangulatvilágot kölcsönözhet az olimpiádoknak.
A voksoláson induló négy város (Chicago, Tokió, Madrid, Rio) közül a 6 milliós lakosú, elővárosaival együtt 12 milliós, valóságos metropolisznak számító Rio de Janeiro eleinte csak harmadik volt az esélyesek rangsorában.
„Fogadok, hogy az elkövetkező években mesteredzők sorát fogják leigazolni Brazíliába” – jegyezte meg Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, akit a Hetek még Koppenhágában ért utol. „Talán azt is láthatjuk majd, hogy néhány tréner kimegy innen Magyarországról az ott kevésbé ismert sportágakat segíteni, aztán 2016-ban meg már a mi válogatottunkat verik meg, például vívásban!”
Az esélylatolgatások során szin­tén nem volt mellékes, hogy a híres
Copacabana-strandot is magában foglaló város infrastruktúrája, úthálózata egyes vélemények szerint meg­lehetősen gyenge. „Mihez képest gyenge? – tette fel a kérdést a főtitkár. – A másik három kandidáló városéhoz képest talán tényleg az, de azért nagyon komoly kritériumoknak mégis megfelel már most. Ráadásul Brazília egy rohamosan fejlődő ország, egy ilyen döntésnél pedig a folyamatokat is szem előtt kell tartani” – fejtette ki Molnár. Való igaz, Brazília gazdasági és pénzügyi mutatói alapján meredeken felfelé ívelő pályát mutat, már a világ első 10 országa közé tartozik gazdasági potenciálja alapján. A nemrégiben felfedezett óriási mennyiségű olaj mellett szintén nem mellékes fej­lő­­désében, hogy Kína két kézzel habzsolja a brazil nyersanyagokat, a kínai vállalatok pedig szinte gyarmatterületként kezelik a dél-amerikai országot beruházásaik során. Nem véletlen, hogy az olimpiai bizottság döntése nyomán pénzügyi szempontból egy „második kínai olimpiáról” beszélnek.
„Egy olimpia nyereségességét nem elsősorban közgazdasági mutatókkal kell szemügyre venni. Van egy nagyon jó példám is erre. A tavalyi olimpia után egy pekingi taxisofőrt kérdeztek arról, hogy neki mennyire jött jól az olimpia. ő csak annyit mon­dott: »minden nap egy órát ad hozzá az életemhez. Ennyivel állok kevesebbet a dugóban«” – utalt Molnár Zoltán az infrastruktúra fejlesztésének jelen­tő­ségére. 
A The Wall Street Journal szerint az előzetes jelzésekhez viszonyítva az olimpia költségei mindig sokkal magasabbak az elmúlt 20 évben: így például a 2012-es londoni játékok a korábbi 5 milliárd dollárhoz képest mintegy 19 milliárdot fognak felemészteni. Ráadásul a bevételi oldalon jelentkező források jóval elhanyagolhatóbb tételek. Az Economist elemzése az úthálózat, s a különféle építkezések nyereségességét is tovább árnyalja, mondván, hogy ezek más beruházásokat szoríthatnak ki, ráadásul a gyorsított tempó pluszköltségeket okoz. A mérleg pozitív oldalára helyezi viszont a rendezés munkahelyteremtő képességét, elő­re­jelzése szerint Rio de Janeiróban évente 120 ezer munkahellyel lesz több az olimpia miatt. Egybehangzó vélemények szerint azonban létezik egy egyértelmű „láthatatlan nyereség”: a rendező országok polgárainak hangulata mindig sokkal jobb lesz.
A gazdasági szempontokon túl szintén kérdéses, hogyan fog megbirkózni a brazil vezetés a Rióban tanyázó alvilággal és a különféle bandaháborúkkal.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!