„Was ist das Hoffenheim?” Tehette fel a kérdést az egyszeri német futballszurkoló, amikor a nyáron a Bundesliga másodosztályából második helyezettként Európa egyik topligájába avanzsált a Hoffenheim TSG. És ha akkor még választ nem is nagyon kaphatott kérdésére emberünk, azóta már biztosan felvilágosították, hogy Hoffenheim egy 3272 főből álló falu Baden-Württembergben, annak minden szükséges kellékével együtt, így templommal, kocsmával és persze futballpályával. S mivel a faluban templomból már volt kettő, ráadásul a vendéglátóipari egységek száma is elérte az egy főre jutó arányszám ésszerűtlenül magas voltát, ezért ideje volt a foci terén is alakítani valamit. Így kezdhetnénk a hoffenheimi labdarúgás újkori történetét, amelynek igazi pikantériája, vagyis a Bundesligába való feljutás egy bizonyos Dietmar Hopp úr tevékenységével kezdődött, aki álmait éppen szülőfalujában akarta megvalósítani.
A történeti hűség kedvéért azonban kezdjük a história legelején, vagyis 1899-ben. Ekkor alakult meg ugyanis a ma már kék-fehér színekben pompázó, 1945-ben a falusi riválissal fuzionáló klub. A gárda mintegy 90 esztendeig az égvilágon semmilyen eredményt nem tudott elérni, sőt, a nyolcvanas években a nyolcadik ligáig süllyedt. Akkor érkezett „Herr” Hopp, a klub történetének egyik legjelentéktelenebb centere, aki addig nyüstölte otthon a számítógépét, amíg egyszerre csak a földkerekség ezer leggazdagabb embere között találta magát. A marcona szoftverfejlesztő külseje egy érző Hoffenheim-fanatikust takar: így történhetett, hogy Hopp a gólörömökben szegény futballista múltját feledtetve a csapat történetének legjelentősebb személyiségévé vált. 1989-ben látott hozzá a munkához, és húsz év elteltével – nem mellékesen cirka 120 millió euró befektetésével – az egekbe repítette a TSG-t. A következetes német intelligencia és a türelmes, kitartó munka lassú, de egyértelmű fejlődésnek indította az alakulatot. Hopp, miután elkergette a szomszéd pitvaráról a focipályára benyargaló libákat, és elzavarta a zömében már a mezük alatt „görögdinnyét” cipelő kivénhedt hoffenheimi klasszisokat, azonnal nekilátott az utánpótlás fejlesztésének, tehetségek kinevelésének. Mintegy 80 millió eurót áldozott kizárólag az akadémiai képzés szakmai, infrastrukturális hátterének biztosítására, valamint a nem túl nagy, de annál impozánsabb Dietmar Hopp Stadion felépítésére. A leginkább akadémiai fiatalokból álló csapat szépen lépegetett előre egyik osztályból a másikba, 2002-ben már a harmadosztályban vitézkedett.
Hopp 2006-ban szánta el magát a játékoskeret közvetlen erősítésére, a Hoffenheim azonnal a Bundesliga másodosztályába is került. Ekkor érkezett a csapathoz Janker, Steitz, a török Selim Teber, a magyar (!) Lőw Zsolt, továbbá a különös szakmai újításokat alkalmazó Ralf Ragnick edző is, aki előtte a Schalke és a Stuttgart csapatainál már megfelelő rutint szerezhetett, a Hannover élvonalba repítésében pedig oroszlánrészt vállalt. Az akkor az élvonalból a harmadosztályba szerződő Ragnickot sokan alighanem egy elmegyógyintézetben előbb tudták volna elképzelni, mint a Hoffenheimmel a Bundesliga I-ben, de a német edző mert álmodni, s minden bizonnyal az az évi több millió euró is motiválta, amelyet Hoppék utaltak a családi kasszába.