hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A város, amelyből egy ország nőtt ki
Sydney

Ausztráliát nagyon régóta lakják, de közel kétszáz évig nem tudtunk róla semmit. Így az őslakosok történelme is kissé homályba vész, de egy biztos: nem angolul beszéltek. Eme remek nyelvvel azután találkoztak, amikor James Cook 1768-ban elindult, hogy megkeresse a "nagy déli földet". 1770. április 29-én ért partot az ország keleti partjainál, amit az előtte itt járt holland felfedezők Új-Hollandiának neveztek el. Cook kapitány is adott egy új nevet a területnek: Új-Dél- Wales, és – biztos, ami biztos – az új szerzeményt III. György örökségének nyilvánította. A hajón utazott Sir Joseph Banks botanikus is, aki nélkül az angol alattvalók semmit sem tudtak volna meg királyságuk új tagjáról. Néhány évvel a felfedezés után a növénykutatónak az a remek ötlete támadt, hogy itt lehetne megoldani az anyaország túlzsúfolt börtöneinek gondját.



Biztos siker, biztosnők a biciklin    Fotó: Reuters

Az ötletnek sikere lett. 1787. május 13-án indult, és 1788. január 18-án ki is
kötött Az Első Flotta (The First Fleet) tizenegy hajója a Botany-öbölben. Arthur
Phillip kapitány viszont elégedetlen volt elődje választásával, slamposnak
titulálva a helyet – lehet, hogy igaza volt, ugyanis ma itt van a kontinens
kőolajkikötője – északabbra ment. Itt talált egy neki tetsző öblöt, amit Sydney
Cove-nak (cove, azaz szűk bejárattal rendelkező öböl) nevezett el: a mai Sydneyben ez
a nemzetközi utasszállító hajók kikötője, és Circular Quay a neve. Eme utazást
nagyban segítő belügyminisztert hívták Lord Sydneynek (1733-1800), aki később ennek
a gyarmatnak a felügyelője lett. Döntését befolyásolták a környéken fakadó
édesviz? források és egy tiszta viz? patak (ma Tank Stream). Az idők során a
névből kikopott a "cove" szócska, így keletkezett a ma ismert név. 1788. január
26-án Phillip kapitány ünnepélyes zászlófelvonással megalapította az angol
királyság Új-Dél-Walesi Gyarmatát.

Az első hajókon 1485-en érkeztek: 772 elítélt – 568 férfi, 191 nő és 13 gyerek
–, 20 hivatalnok, 206 tengerész, akik közül 26-an feleséggel és 13 gyermekkel
jöttek. Az angol korona megjelenése az őslakók életét is gyökeresen
megváltoztatta, az új betegségek és a telepesek ellen vívott hiábavaló harcok
alaposan megtizedelték őket. Csak az elmúlt években jutottak teljes kör?
állampolgársághoz és hagyományaik szabad ápolásához. A mostani olimpiai megnyitó
előtt az utak mentén élő lánccal kívántak tiltakozni rossz sorsuk miatt.

Ettől függetlenül az új terület igen népszerű lett az új betelepülők körében.
1793-tól kezdtek érkezni az elsők, akik ezt szabad akaratukból tették. Addig is
Sydneyt és környékét a fegyenceknek kellett lakhatóvá tenniük, és ez nem volt
könny? munka. Az újonnan érkezőknek az olcsó föld és a szinte ingyen dolgozó
elítéltek adták a kellő lendületet a növekedésre. A fegyencekkel érkező
hivatalnokok idővel gazdálkodni kezdtek, a rabok építették az utakat, csapolták a
mocsarakat, irtották a vad növényzetet és törték fel a földeket. Lassan egy egész
kis város alakult ki. Tizenkét évnyi munka után már sokkal biztosabb alapokon
álltak. A környéken található homokkő lett a házak legfőbb alapanyaga, erről
kapta a nevét a város történelmi központja, The Rocks, ahol szintén sok
építményhez használták ezeket a sziklákat. Ez a város Sydney alapításának a
helyszíne, és a mai Ausztrália legjelentősebb történelmi emlékhelye.

Szükség volt a rendfenntartásra is, mert a gyarmatnak nem volt saját pénzneme, amiben
a költségeket megtéríthették volna. Ezt a szerepet a rum látta el egy ideig. A
cukornádból készített ital rendkívül népszerű volt a fegyencek és őrizőik
körében, ezért minden másnak – ruhának, ételnek, eszközöknek – az árát ehhez
mérték. Természetesen a gyarmat sok behozatalra szorult, és ezekért is rumban
fizetett. Így a rumkészítésnek a monopóliuma a kormányzóság kezébe került.
(Eredetileg egyik fő feladatuk más európai hatalmak befolyásának a megakadályozása
volt.) William Bligh kormányzó véget szeretett volna vetni a korrupt rumuralkodásnak,
de a hivatalnokok fellázadtak ellene. Ez volt a rum-lázadás. Bligh nagy nehezen tudott
csak elmenekülni és tájékoztatni az angol hatóságokat a valódi helyzetről. Ekkor,
1810-ben utazott ide egy új kormányzó, aki az egész lázadó sereget összepakoltatta,
és visszaküldte az anyaországba. Lachlan Macquarie-nek hívták. Macquarie tíz éves
kormányzása alatt virágzó várossá fejlődött a volt telep. Tízezer ember élt
ekkor a gyarmaton, de életük teljesen átalakult. Megindultak a közmunkák. Kórházak,
laktanyák, iskolák és bíróság létesült. Mindaz, ami ma Sydneyben kialakult,
Macquarie vezetése alatt született, vagy terveiben szerepelt. Érdekes, hogy ebben nagy
szerepe volt egy Angliában hamisításért elítélt fegyencnek is, Francis Greenway-nek.
Greenway építész volt, tervei alapján épült sok középület, amiket azóta gondosan
restauráltak, így még most is sok áll belőlük. 1822-ben a városnak már fő- és
mellékutcái és szervezett rendőrsége is volt.

A telepesek által használt kétpennysek kicsit elavultak, ráadásul már a rum sem volt
fizetőeszköz, így beindult a pennyhamisítás. Macquarie ennek is véget vetett azzal,
hogy 1812-ben új pénzt vezetett be. Pontosabban nagy mennyiség? spanyol dollárt
hozatott Indiából, és hogy a magán behozatalt megakadályozza, kilyukasztatta a
pénzeket. El is nevezték lyukas dollárnak (Holey Dollar), így ért az első ausztrál
pénz 5 fontsterlinget. A közepét sem hagyták veszni, ez lett a Dump, 15 penny
értékben.

1840-ben véget vetettek a fegyencszállításoknak. Ezzel ugyan az olcsó
munkaerő-beáramlás megszűnt, de nőtt a közbiztonság. Két évvel később Sydney
hivatalosan is város lett. A lakosság létszáma rohamosan növekedett. Ebben nagy
szerepe volt annak is, hogy aranyat találtak a közelben. 1850-ben kitört az aranyláz
– mely 1849-ben már Kaliforniát is megrázta.

A városba ezzel a hullámmal érkeztek az első amerikai és kínai bevándorlók.
1890-ig folyamatos volt a növekedés. Ekkorra az oktatás is teljesen helyi lett. Ezekben
az években kezdett kialakulni az ausztrál nemzeti érzés. 1901. január 1-én hat volt
gyarmatból megalakult Ausztrália.

Sydney 1925-re egymillió lakossal metropolisszá nőtte ki magát. Egy évvel később
kezdték a városi metró építését. A harmincas években nyitották meg az első
hidat. 1963-ban már kétmillióan éltek itt. 1973-ban készült el a ma már Sydney
jelképeként számon tartott operaház, a dán Jørn Utzon építész munkája. Ma több
mint négymillió ember éli mindennapjait a sokak által Ausztrália legvonzóbb és
leginkább kozmopolita nagyvárosának tartott Sydneyben.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!