hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Egy erdélyi vállalkozó kalandjai a józsefvárosi kínaiak között
Ábel a rengetegben

2010. 09. 24.
Fischer István vállalkozó a rendszerváltás előtti Romániában nőtt fel, a változás szele azonban őt is Magyarországra fújta. Évek múltán a Józsefvárosi Piacon kötött ki. Megtanult kínaiul, s közelebb került egy számunkra misztikusnak tűnő világhoz. „Ha sok a pénzed, akkor még a szájszagod is illatos” – foglalja össze egy mondatban ázsai felebarátai gondolkodásmódjának legjellemzőbb, általa megismert sajátosságát.

A hetvenes évek Romániája Fi­­scher István nagybányai esztergályos számára a viszonylagos jólét időszakát jelentette. A „nagy­fő­nök”, Nicolae Ceaușescu igyekezett távol tartani magát Moszkvától, s inkább Kínával és Amerikával barátkozott. Volt áru a boltokban, s ha nem is luxusszínvonalon, de meg lehetett venni azt, ami az élethez kellett – állítja Fi­scher István.
A nyolcvanas években azonban a „Kárpátok géniusza” fejébe vette, hogy visszafizeti az ország összes államadósságát, ennek az árát azonban a lakosságnak kellett megfizetnie. „Az üzletek kiürültek, s jó, ha a hentesnél savanyúságot lehetett kapni. A fűtés hiánya miatt az emberek melegítőben és nagykabátban aludtak, a napi négy órában limitált televízióműsor pedig az államfő programjairól szólt. „Nyikolaj” és a felesége, Elena születésnapja volt a legfontosabb ünnep az országban, ekkor némi élelmiszert is lehetett kapni, a hentesnél egymást ölték az emberek egy falat húsért.”
A Fischer név meglehetősen idegenül csengett abban a környezetben, amelyben a lakosok egy része a Római Birodalom leszármazottjának tekinti magát, s néha felmerült a vicces gondolat: ha a nevüket „Fischerescura” változtatnák, akkor biztosan több prémium ütötte volna a markukat. A családtagok számára azonban a svábokra jellemző szorgalmuknak köszönhetően így is ismeretlen volt a létbizonytalanság érzése.
A nyolcvanas évek vége felé az erdélyi magyarok nagy része megelégelte a szorongattatást, s noha nem kaptak útlevelet, egyre többen kezdtek elszivárogni az országból. Ha a határon lebuktak, vagy ha visszaküldték őket, akkor megszégyenítésnek, fizikai erőszaknak és börtönbüntetésnek néztek elébe. A jobb élet reményében azonban így is sokan bevállalták a következményeket. Fischer István édesapját két alkalommal kapták el illegális határátlépés közben. Először „csak” félholtra verték, a következő alkalommal az állkapcsát is eltörték. Istvánnak és a bátyjának csak a harmadszori kísérlet után sikerült átjutniuk a határon.

Nyugat – pályaudvarral

A kalandos határátlépés után gyűjtőtáborba kerültek, ahol alaposan kikérdezték őket, majd kaptak ötszáz forintot, amely összeg elégséges volt a Nyugati pályaudvarra szóló menetjegy megvételéhez. „Amikor megláttuk az éjjel kivilágított várost, csak bámultunk: ez a Nyugat. Az utcai butikokban szabadon lehetett farmernadrágot vásárolni, amely a határ másik oldalán csak nagy nehézségek árán volt beszerezhető. Elcsodálkoztunk a boltok zsúfoltságán, hipermarketeket addig csak filmen láttunk” – emlékszik vissza a vállalkozó. Az első hidegzuhany akkor érte őket, amikor egy konténerben akarták elhelyezni őket egy építkezésen. „Én, aki művezető voltam, s egy kétszobás összkomfortos lakás van a tulajdonomban, így éljek?” – rémüldözött. Továbbindultak, és nekivágtak az osztrák határnak, sikertelenül. Örülhettek, hogy a magyarok nem küldték vissza őket Ceaușescu „védelmező karjai” közé.
Útjuk ezután kettévált: bátyja egy sörgyárba került, István pedig egy kisiparoshoz. Feleségével, aki Nagybányán maradt, és akit rendszeresen zaklatott a Securitate, úgy tudta tartani a kapcsolatot, hogy egy megbuherált (átfúrt és madzagon belógatott) pénzérmével hozta működésbe a Matáv utcai telefonjait. Decemberben azonban bekövetkezett a romániai forradalom, és megnyíltak a magyar–román határok. Hamarosan sikerült visszamenniük Nagybányára, eladták ingatlanjaikat, és az egész család Magyarországra költözött. Néhány év szorgalmas munka után pedig megkapták a magyar állampolgárságot.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!