hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Fehérvári selejtező
IBM-leépítés: ezrek kerülnek utcára.

2002. 08. 04.
Kis Amerika. Állapítjuk meg, amikor az IBM székesfehérvári gyárának úgynevezett márványbejáratánál várakozunk az egyik riportalanyunkra. Patyolattisztaság, szépen gondozott kert, és puritán, de mégis tekintélyes, az IBM világcég jellegét kidomborító fogadóközpont és bejárat. Beljebb – ahová már nem mehetünk – a repülőterekről és a Parlamentből ismerős "átvilágítós-csipogós" beléptető rendszer. Valaki éppen távozni készül, a detektor sípolni kezd, a biztonsági őr fémdetektorral vizsgálja meg a távozó alkalmazottat. Minden rendben van. Később tudjuk meg, hogy eleinte – a gyár 1995-ben alakult – nem volt ilyen szigor, de miután több értékes dolog is eltűnt, "durcásabb" lett a biztonsági szolgálat. Két, közszájon forgó történetet mesélnek beszélgetőtársaink. Előfordult az, hogy a gyártás során használt ipari, különlegesen kopásálló kiscsipeszt (ára tízezres lépték?) a hölgyek egyszerűen hazavitték. No nem otthoni barkácsolásra, hanem egyszerű, hétköznapi szemöldökcsipesznek. Gondolhatja mindenki, hogy az üzem vezetősége nem így kívánt hozzájárulni az itt dolgozó nők jól ápoltságához. 



Az IBM székesfehérvári üzemének egyik bejárata. Borús idők Fotó: V. Z.

A másik sztori a gyár egyetlen, drága és bonyolult végtermékéhez, a köznyelvben winchesternek vagy egyszerűen vinyónak nevezett adathordozóhoz kötődik. Ez az alkatrész, amely gyakorlatilag a számítógép fő memóriaegysége, igen drága; egyes fajtái – amelyeket például laptopokhoz készítenek – kis helyen is elférnek. Az egyik IBM-reklámban például egy félig összetört tojáshéjban ábrázolják ezt a terméket. Egy fiatal munkás pedig egyszer éppen az akkoriban divatos vastagtalpú cipőjének talpában próbálta kicsempészni a kis alkatrészt. Megbukott a kapuban.

A rendszer tehát nem öncélú.

A következő benyomás az IBM-esekkel való beszélgetés: röpködnek az "operátor", "asszisztens", "supervisor" és különféle "menedzser" kifejezések, amelyek a hagyományos cégeknél gyakorlatilag a betanított munkást, irodistát, művezetőt fedik. A beszélgetés egy kisebb angol nyelvleckével is felér, hiszen a munkafolyamatok jelentős részét az itt dolgozók már csak angolul ismerik. 

Annak ellenére, hogy az IBM a világ kilencedik legnagyobb cége, és a székesfehérvári gyárban gyakorlatilag csúcstechnika létrehozásában vehetnek részt, az IBM-es dolgozók egy része keserűen beszél a munkájáról. Kasztrendszerről beszélnek, ahol az irodisták, supervisorok, menedzserek niggereknek nevezik a munkapiramis alján levő operátorokat, vagyis a betanított munkásokat. Nehéz munkafeltételekről is szólnak: 40 perc szünet áll rendelkezésre egy-egy műszak alatt úgy, hogy 30 percbe telik, míg a szkafanderszer? ruhát le tudják venni, hogy kimehessenek az úgynevezett tiszta térből, ahol dolgoznak. Mindösszesen tehát tíz perc áll rendelkezésre az étkezésre és a biológiai szükségletekre.

"Három éve dolgozom itt, de az elmúlt hetekben már mindig gyomorgörccsel mentem dolgozni. Rossz a légkör a gyárban" – mondja egy irodista. A jól kitapintható keser? hangulat mögött valószínűleg az iparági depresszió is meghúzódik: az elmúlt években megtorpant a számítástechnikai iparág szárnyalása, folyamatos veszteségeket könyvelnek el még az olyan nagy cégek is, mint az IBM. 

A mostani elbocsátások hátterében tehát miden bizonnyal az iparág és ezen belül is a merevlemezüzlet általános hanyatlása húzódik: világszerte panganak a megrendelések, és zuhannak az árak. Ez a hanyatlás az oka annak, hogy az IBM ez év júniusában eladta a túlélésért küzdő merevlemezgyárait a japán Hitachinak, mintegy 18 ezer embert irányítva az új cégbe. "Good news"– jó hírek, olvashattuk az új cég egyik igazgatójának az IBM munkatársainak küldött levelében, melyben a fúzióról értesíti az alkalmazottakat. Doug Rose beszámolója optimista. Ugyanezen a napon a Hitachi részvényei 4 százalékot estek. A piac attól tart, hogy a Hitachi túlvásárolta magát, és az új termékek drágábbak lesznek.

Mindezeket tekintetbe véve a cég alkalmazottait valószínűleg nem érte váratlanul az a belső hálózaton terjesztett e-mail, amelyben a székesfehérvári cég vezetői arról értesítik az alkalmazottakat, hogy az új termékekre való átállás miatt kénytelenek mintegy ezer főtől megválni. Az említett körlevélből a pangó piaci helyzet helyi következményeit olvashatjuk ki: zajlik az új termék – a Daytona – minősítése, és a siker érdekében nem lehet hibázni… 

A levél beszél a munkafegyelem, a tisztaság területén elért fejlődésről, de megjegyzi, hogy még mindig "roppant magas" a selejtarány. 

Bár az elbocsátások oka túlnyomórészt az iparág recessziója, a beszámolók alapján úgy tűnik, a gyár vezetőinek sok nehézsége volt a magyar munkaerővel. A fegyelem betartása érdekében egy külső cég segítségével kiszűrték azokat, akik nem tartották be a szigorú tisztasági előírásokat, vagy egész egyszerűen nem dolgoztak. A sok tekintetben még mindig kádári munkaerő számára túlzónak tűnhetnek a munka során követendő előírások, erről azonban az érzékeny elektronikai egységek mit sem tudnak: a figyelmetlenség miatt létrejövő elektrosztatikus feltöltődés "megöli" a winchestert. A cég igyekezett megválni mindazoktól, akik egyáltalán nem vagy nem előírásszerűen használták az űrruhához hasonlító munkaruhát.

Ilyen módon a munkafolyamatok során valószínűleg mindkét felet komoly kultursokk érhette: a japán és nyugati fegyelemhez szokott cégvezetőket meglepték a sorozatos lopások, fegyelmezetlenségek; a magyar munkaerőt viszont meglepte az a könyörtelen fegyelem, amely a csúcstechnológiához elengedhetetlen. Ez utóbbi lehet az oka annak az általános elégedetlenségnek, amelylyel a cég alkalmazottai az IBM-ről beszélnek, annak ellenére, hogy betanított munkásként nemcsak az építőiparban vagy a mezőgazdaságban megszokottnál jobb fizetéshez, hanem olcsó szálláshoz és egyéb járulékokhoz juthattak. 

Magyarországon a GDP 60 százalékát multinacionális cégek állítják elő. Az IBM Storage Products Kft. Magyarország harmadik legnagyobb cége, éves forgalma tavaly mintegy 632 milliárd forint volt. Az IBM és a hozzá hasonló multinacionális cégek hatalmas űrt töltenek be a magyar munkaerőpiacon: betanított munkásként foglalkoztatnak alacsony képzettség? embereket, akik olyan térségekből jönnek, ahol nincs munka. Az IBM-nek például sok borsodi alkalmazottja van, de vannak itt Tolnából és Baranyából ideköltözöttek is, akiknek jelképes összegért szállást biztosít, vagy albérlet-támogatásban részesíti őket. Másokat Lepsényből, Cecéről, Mórról, Kisbérről ingyen buszokkal szállítanak mindennap a fehérvári üzembe és haza.

A munkások három helyen vannak elszállásolva: a legrosszabb a RÉV Szálló – egykor egy építőipari cég munkásszállója –, ahol kisebb lopások, verekedések is előfordulnak. A Jancsár Hotel – ahol húsz dolgozónak bérelnek szobát – ezzel szemben már európai színvonalú hely. 

A tényekhez hozzátartozik, hogy a dolgozók jelentős része nem IBM-alkalmazott, hanem egy munkaerő-kölcsönző cég – többnyire a Videoton Mechatronika – munkatársa. A veszprémi, íróolvasófejeket gyártó cég munkatársai szintén nem IBM-esek. Ezt a részleget teljes egészében bezárják, így papíron nem, gyakorlatilag azonban további ezer fővel növelik az IBM által elküldött alkalmazottak számát. A jelenlegi leépítési hullám Székesfehérváron mintegy 150-200 IBM-es és 800 Videoton Mechatronika Kft-és dolgozót érint. (Ez utóbbiakkal nem lehet még tudni, hogy mi lesz, mivel a Videoton falai között megpróbálják alkalmazni őket. Lehet, hogy hamarosan elkezdődnek a tanfolyamok, amelyeken új munkára tanítják az ex-IBM-eseket.)

Az IBM által is gyakorolt tömeges munkaerőbérlés a multinacionális cégeknek azért kedvező, mert a Munka Törvénykönyvében szereplő, a munkavállalót védő megkötések – felmondási idő, végkielégítés stb. – nem őket terhelik. Ha konjunktúra van, akkor gyorsan tudnak – legfőképpen betanított – munkást bérelni, ha visszaesik a piac, akkor hasonló gyorsasággal tudnak tőlük megválni. 

Az alkalmazottak beszámolója szerint a mostani elbocsátásoknál is előfordult, hogy a munkások akkor tudták meg, hogy a vállalat megvált tőlük, amikor az üzembe való belépéskor a "rendszer" megtiltotta a belépést. Erre állítólag azért volt szükség, mert a felháborodott munkások néhány esetben a mosdóban törtek-zúztak. Ennek mostanra már nincs nyoma. 


Másfél évbe kerül az átképzés

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!