hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Mi az Európai Unió terve a Frontexszel?
Mindennek van határa

2018. 11. 16.
Az Európai Unió határainak védelme hetek óta vitatéma. A döntéshozók változást szorgalmaznak a hatékonyság jegyében. Ezt a Frontex nevű határvédelmi ügynökség hivatott biztosítani, ami később akár egyedüli letéteményese lehet az európai – köztük a magyar – határok védelmének. most a szervezet tevékenységét és lehetséges jövőjét mutatom be.

A 2004-ben Varsóban alapított és azóta is ott működő Frontex (Európai Határ és Partvédelmi Ügynökség) legfőbb tevékenysége, hogy támogassa az uniós országok és a schengeni társult országok külső határigazgatás terén végzett munkáját, valamint koordinálja az uniós határellenőrzést. Az ügynökség technikai segítséget és szakértői támogatást biztosít az egyes uniós országokban működő határigazgatási hatóságok számára, így megkönnyíti a köztük lévő együttműködést. Ezenfelül különböző műveletek keretében anyagi, technikai és élőerős támogatást nyújt azoknak az országoknak, amelyekre súlyos migrációs nyomás nehezedik.

Aspida: egy sikeres projekt

Erre jó példa volt az Aspida (Pajzs)-művelet Görögországban. Ezen az országon keresztül húzódik a kelet-mediterrán útvonal, amit főleg azok az illegális bevándorlók használnak, akik Törökországból indulva Görögországon, Bulgárián és Cipruson keresztül próbálnak bejutni az Európai Unió országaiba. Az ezen az útvonalon érkezők száma 2008-ban és 2009-ben is elérte a 40 ezer főt, ez pedig az Európába érkező bevándorlók 40 százalékát jelentette. Mivel a görög határőrség és a haditengerészet egységei hatékonyan akadályozták a csempészhajók tevékenységét a görög felségvizeken, a migránsok inkább a szárazföldön próbáltak az Unióba bejutni. 2010 nyarán a Törökországot és Görögországot elválasztó Evros folyón a korábbinál jelentősen nagyobb arányban érkeztek migránsok, főként Irakból és Afganisztánból.  2010 októberében Orestiada város közelében naponta már 350 vagy annál több illegális bevándorlót fogott el a görög határőrség, akiknek a kezelését, ellátását képtelenek voltak megoldani. Ezért a görög kormányzat az ügynökség segítségét kérte a migránshullám megállítására.  A Frontex 2010 novemberében egy gyorsreagálású határőrcsoportot valamint modern eszközöket (hőkamera, éjjellátó készülék stb.) telepített az Evros régióba, illetve a görög kormányzati szervek Orestiada közelében egy 12,5 kilométeres falat húztak fel a bevándorlók szabad mozgásának megakadályozására. Fokozottan ellenőrizték Patra és Igoumenitsa városok kikötőit, az ott tartózkodó migránsokra nyomást gyakoroltak, így azok Olaszországba vagy más európai országba távoztak. A művelet eredményeképpen ténylegesen csökkent a Görögországba illegálisan érkezők száma, így a migránsok száma ezen a szakaszon a 2011-ben mért 55 000 főhöz képest 2012-re 22 000 főre, 2014-re pedig alig 6000 főre csökkent. Az Aspida–műveletbe más államok mellett hazánk is küldött határőröket, rendőröket. A műveletet vizsgálva látható, hogy bár a Frontex technikai és anyagi – az élőerő elenyésző volt – segítsége fontos volt, a művelet sikeréhez elengedhetetlen volt a görög kormányzat határozott hozzáállása és a görög határőrizeti-rendőri egységek létszámának 1600 fővel történő bővítése, megerősítése. Az Aspida-műveletet az akkori görög belügyminiszter, Dimitrisz Avramopulosz irányította, aki a migránskérdésben azokhoz a keményvonalas görög politikusokhoz tartozott, akik az illegális migrációval kapcsolatosan zéró toleranciát hirdettek. Hogy a görög kormányzat mennyire keményvonalasnak számított ebben a kérdésben, jól mutatja, hogyan nyilatkozott az Aspida valamint az azt követő Xenios Zeus - műveletről az ENSZ- főtitkár különleges megbízottja, François Crépeau professzor. A megbízott, bár elismerte, hogy a művelet sikeresnek tekinthető, sérelmezte a görög hatóságok migránsok elleni igen kemény fellépését, hogy az illegális határsértőket – beleértve a kisérő nélkül érkező kiskorúakat vagy teljes családokat is – táborokba, börtönbe zárták, a jogaikat nem tartották tiszteletben. A kormányzatot azzal is vádolta, hogy erősítette az idegengyűlöletet, amely hozzájárult a migránsok elleni támadások számának növekedéséhez, illetve az nem lépett fel megfelelő hatékonysággal a támadókkal szemben. Hasonlóan nyilatkozott az Amnesty International vagy a német Pro Asyl szervezet is. Érdekes módon szinte ugyanezeket a vádakat fogalmazták meg Magyarországgal szemben is… Mára az EU migrációs és belügyi biztosává avanzsált görög politikus véleménye sokat változott. Amikor 2017. március 28-án Budapesten tárgyalt a magyar bel- és igazságügyminiszterrel, a migránsokkal való szolidaritást, az európai elvek betartását hangsúlyozta, valamint felszólította Magyarországot, hogy a migrációval kapcsolatosan ne a saját, hanem az EU politikáját valósítsa meg. De nemcsak a szárazföldi, hanem a tengeri határok védelmében indított műveletekben – például Themis, Triton, Poseidon, Hermes stb  –  is részt vett az ügynökség, azonban ezek a műveletek jobb esetben is csak korlátozott eredményeket hoztak, az illegális migrációt csak időlegesen csökkentették.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!