„Akkor szóla Józsué az Úrnak azon a napon, amelyen odavetette az Úr az emoreust Izráel fiai elé; ezt mondotta vala pedig Izráel szemei előtt: Állj meg, Nap, Gibeonban, és Hold, az Ajalon völgyében! És megálla a Nap, és vesztegle a Hold is … És nem volt olyan nap, mint ez, sem annak előtte, sem annak utána, hogy ember szavának engedett volna az Úr, mert az Úr hadakozik vala Izráelért.” (Józsué könyve 10. fejezet)
A júdeai és szamáriai hegyvidék nyugati peremén, a Jeruzsálembe vezető út mentén került sor a történelem – bibliai léptékekkel is – egyedülálló csodájára. Háromezer-ötszáz évvel később pedig – 1948. május 8-án – „Sámson rókái”, a Givati Brigád harcosai nyomultak előre ugyanazon a köves és kiszáradt földön, amelyet egykor 24 órán át sütött a nap, hogy Józsué teljes győzelmet arasson az emoreusok öt királyával szembeni nagy csatájában.