Bár sem ideológiailag, sem vallásilag, de még csak etnikailag sincs semmi köze egymáshoz a két országnak, Iránt és Észak-Koreát mégis közel 40 éves stratégiai szövetség kapcsolja össze. Közel-, és Távol-Kelet sajátos viszonya ez, amit az Egyesült Államokkal szembeni gyűlölet és az egész világot rettegésben tartó nukleáris fegyverkezés iránti igény táplál. A kegyetlen terrorállamok idilli testvérisége azonban felbomlani látszik Donald Trump miatt.
A „gonoszság tengelye”
A két rezsim egészen sajátos stratégiai együttműködése 1979-ben, az iráni forradalmat követően vette kezdetét, amikor az újonnan megalakuló Iszlám Köztársaságban Kim Ir Szen kiváló felvevő piacra talált az egyiptomi és orosz mintára fejlesztett rakétái számára. A távol-keleti diktatúrának égetően szüksége volt a perzsa államból érkező tőkére és olajra, míg a síita vezetés a korszerű, nagy hatótávolságú fegyverarzenállal kívánta megszilárdítani hatalmát a térségben. Az 1980-as években aztán rögtön alkalmazta is az iráni rezsim az Észak-Koreából szerzett Scud típusú rakétákat az Irak ellen vívott háborúban. (Az együttműködést 2006-ban az Iráni Forradalmi Gárda elismerte.)
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2018. 05.04. (XXII/18)
