Frederica Mogherini a Jerusalem Post kérdésére nem erősítette meg a Netanjahu-látogatást mondván, a program még képlékeny. Sokatmondó, hogy a kétoldalú kapcsolatok fenntartására elvileg az EU–Izraeli Társulási Tanács szolgál, ám ez a testület 2012 óta egyetlen ülést sem tartott.
Annak ellenére, hogy az uniós diplomaták gyakran látogatnak Izraelbe, az izraeli vezetők – akik amúgy szintén rendszeresen járnak Európában – eddig szinte teljesen elkerülték Brüsszelt. Utoljára Simon Peresz járt 1995-ben külügyminiszterként (és ügyvezető miniszterelnökként) az EU központjában, de beszédet ő sem mondott az Unió képviselői előtt. Az izraeli külügyi szóvivő szerint azonban a decemberre tervezett esemény kimozdíthatja a holtpontról Brüsszel és Jeruzsálem viszonyát.
A kapcsolatokról sokat elárul, hogy idei európai útjai során Netanjahu – a rövid párizsi bemutatkozó látogatáson kívül – Budapesten és Londonban járt, két olyan fővárosban, ahol kifejezetten barátságos fogadtatásra számíthatott. A jövőre 70. évfordulóját ünneplő Izrael számára mindkét helyszín szimbolikus is volt. Netanjahu kifejezte tiszteletét a modern Izrael európai gyökerei iránt: Budapesten, Herzl Tivadar szülővárosában és Londonban, a 100 évvel ezelőtti Balfour-nyilakozat kiadásának helyszínén. Budapesten egy látványosan bekapcsolva felejtett mikrofonba azt is elmondta Netanjahu, hogy szerinte „őrültség Európa részéről, hogy az egyetlen társulás a világon, amely politikai feltételekhez köti az Izraellel fennálló viszonyát”.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2017. 11.24. (XXI/47)
