hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A hatalmi harcokba merült Irán gyászolja Rafszandzsánit
Egy pragmatikus konzervatív

2017. 01. 12.
Százezrek búcsúztatták kedden Ali Akbar Hashemí Rafszandzsánit. Az utolsó pillanatig aktív korábbi iráni elnökkel egy szívroham végzett vasárnap, 83 éves korában. Holtteste fölött Ali Hámenei ajatollah mondta a búcsúimát, akivel nem voltak épp baráti viszonyban. Irán egyik legbefolyásosabb politikusának életpályája épp olyan ellentmondásos, mint amilyenek a róla szóló írások is.

A temetést megelőző megemlékezést a teheráni egyetemen tartották, és az épülethez vezető utat a helyi beszámolók szerint olyan plakátok borították, amelyeken együtt szerepel Hámenei, az iráni forradalom legfelsőbb vezetője és az elhunyt Rafszandzsáni – noha a két politikus nem szívelte egymást. A búcsúceremónián az iszlám köztársaság rezsimjének több vezetője is részt vett, maga Hasszán Rohani elnök is, akit éppúgy a „mérsékelt” vezetők között tartanak számon, mint az elhunyt államfőt; érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy Irán nukleáris és rakétaprogramja éppen az úgynevezett mérsékelt elnök idején ért el jelentős haladást. Rafszandzsáni jó kapcsolatot épített ki Oroszországgal, és kezdeményezője volt a busheri atomerőmű építésének is. Vezetésével futott fel az iráni atomprogram, vásároltak nukleáris eszközöket Pakisztántól és más országoktól.

A volt államfőt közvetlenül az iráni forradalomban kulcsszerepet játszó korábbi bajtárs, Khomeini ajatollah mellé temették, Teherán déli részén. Az iráni ellenzéki gondolkodók Rafszandzsánit egyáltalán nem a reformerek közé sorolják, sőt Khomeini harcostársaként az iráni „teokratikus” rezsim egyik megalapozója volt. 1980-89 között az iráni parlament, a medzslisz elnöke volt, az irak–iráni háború idején pedig tulajdonképpen a hadsereg főparancsnoki tisztjét töltötte be, és mint ilyen, ő irányította Bászra megszállásának hadműveletét. Ugyanakkor Khomeini az ő javaslatára kezdett béketárgyalásba Irakkal, miután nyilvánvaló lett, hogy az ország gazdasága nem tudja tovább elviselni a háború terhét.

1989-ben Rafszandzsáni megnyerte a választásokat, így az ország negyedik elnöke lett, és ki is töltötte a törvények által megengedett két ciklust. Elnöki hatalma idején jelentős geopolitikai események történtek: szétesett a Szovjetunió, és a Közel-Keleten megbomlott a nagyhatalmak kényes erőegyensúlya, a nemzetközi politikában új pozíciók kiépítése lett a feladat; ezen túlmenően az ország gazdaságának helyreállítása is nagy kihívásként állt az államfő előtt. Ennek módszerét Rafszandzsáni a liberális gazdaságpolitika eszközeiben látta: hatalma idején megkezdődött bizonyos állami vállalatok privatizációja, jelentős könnyítéseket kaptak a magánszektor vállalkozásai, és az ország aktívan próbált külföldi tőkebefektetéseket vonzani. A kultúra terén is változások álltak be: művészeti galériák nyíltak, új sajtóorgánumok jelentek meg, és újraindult a teheráni filmstúdió.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!