hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Veszélyben Trump elnöksége?
Jogi puccsal tartanák távol a Fehér Háztól

2016. 12. 15.
Múlt heti számunkban már írtunk arról, hogy politológusok és befolyásos publicisták győzködik a republikánus elektorokat a sajtón keresztül, hogy ne Donald Trumpra, hanem Hillary Clintonra (vagy ha erre nem hajlandók, legalább bárki másra, csak ne Trumpra) szavazzanak december 19-én. Úgy tűnik, erre nincs igazán fogadókészség (lapzártánkig a 306 republikánus elektorból csupán egy jelezte, hogy kihátrál Trump mögül), ezért új jogi módszerekkel próbálkoznak azok, akik távol akarják tartani Donald Trumpot a Fehér Háztól.

Miután Hillary Clinton jelentősen – mintegy 2,8 millióval – több szavazatot kapott országosan, mint Donald Trump, ezért sokan magát az elektori testületet szüntetnék meg, de hát egy lezajlott választás esetén nem illik a szabályokat visszamenőleg megváltoztatni, és az elektorokról az alkotmány is rendelkezik, ezért a direkt választásra legkorábban 2020-ban lenne esély áttérni.  

A novemberi szavazás után az első hullámban az újraszámlálási kezdeményezések álltak a frontvonalban. Miután Hillary Clinton a kampányban ismételten leszögezte, hogy a maga részéről feltétel nélkül elfogadja a végeredményt, így stábja csupán „besegített” Jill Stein zöldpárti jelölt kezdeményezésébe. Az újraszámlálás azonban nem hozta meg a remélt fordulatot a kiszemelt államokban, sőt Wisconsinban a revízió nyomán még 137 plusz szavazatot találtak Donald Trump javára. Ez az út tehát lezárult, és mint sejteni lehetett, nem tolonganak azok a republikánus elektorok sem, akik a győztes Donald Trump helyett inkább másra adnák szavazatukat december 19-én. Ez érthető is, hiszen a „hűtlen elektorok” neve akár évszázadokra bevonul a történelemkönyvekbe, így pontosan tudjuk, kik voltak 1788 – vagyis az első amerikai elnökválasztás – óta azok, akik „kiszavaztak”. Összesen 157 ilyen elektor volt a 228 év alatt, a legutóbbi 2004-ben, amiből azért látszik, nem túl gyakran fordul elő, hogy valaki szembement volna az őt delegáló államban kifejezett választói akarattal. És akik mégis megtették, azok sem fordították meg egyetlen esetben sem a választás végeredményét. Ráadásul most Trumpnak az elektori testületben elért nagyarányú (306-232) győzelme miatt nem elég néhány hűtlen elektor a fordulathoz. (Egy szorosabb eredmény esetén alighanem sokkal nagyobb lenne a kísértés, hogy valamilyen módon „átcsoportosítsanak” néhány szavazatot.)

Ám mindez nem jelenti azt, hogy a Trump-ellenes tábor (amelyhez távolról sem csak demokraták tartoznak) ne próbálkozna újabb módszerekkel a republikánus elnök hivatalba lépésének megakadályozására. Ehhez kétségkívül nagy segítséget nyújtott Obama elnök, aki utasítást adott arra, hogy „teljes körűen” vizsgálják ki, történt-e külföldi beavatkozás az elnökválasztásba. Ezt követően – láss csodát! – az amerikai mainstream sajtó még aznap tudomást szerzett arról, hogy készült több olyan hírszerzési jelentés, miszerint orosz hackerek Donald Trump oldalán beavatkoztak az amerikai elnökválasztásba.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!