hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Erdogant is védte az orosz követ gyilkosa
Törékeny egyezség

2016. 12. 22.
Elemzők szerint nem okoz mélyebb válságot az Oroszország és Törökország közötti feszült kapcsolatban az ankarai orosz nagykövet hétfői brutális meggyilkolása, sőt egyesek úgy vélik, az eset meglepő módon akár közelebb is hozhatja egymáshoz a két országot, hiszen Putyin és Erdogan hasonló Nyugat-ellenes nézőpontot vall.

Annak ellenére, hogy az oroszok és a törökök a szír konfliktus más-más szereplőit támogatják, ez eddig nem akadályozta meg a feleket abban, hogy együttműködjenek Aleppó civil lakosságának evakuálásában, és ebben egyelőre az orosz nagykövet ellen elkövetett merénylet sem hozott változást. Ugyan Andrej Karlov halála után megindultak a találgatások azzal kapcsolatban, hogy vajon a merénylet szikraként fog-e szolgálni egy regionális „tűzvészhez”, azonban Recep Tayyip Erdogan és Vlagyimir Putyin telefonon egyeztetett, miután bebizonyosodott, hogy a nagykövet életét vesztette a támadásban. Az orosz és török elnök egyetértett abban, hogy  a merénylet „provokáció” volt, melynek célja a két ország közötti kapcsolat feldúlása.

Elemzők szerint azonban Erdogan és Putyin akár közelebb is kerülhet egymáshoz a történtek után, hiszen mindketten stratégiai ellenfeleiket vádolják a kialakult helyzetért, ráadásul egyik félnek sem érdeke felrúgni azt a törékeny egyezséget, melynek alapján az oroszok és a törökök is zavartalanul érvényesíthetik érdekeiket Szíriában. Ankara nem gyengíti az oroszok pozícióját Aleppóban, Moszkva pedig egyes feltételezések szerint beleegyezett, hogy a törökök behatoljanak szír területekre, és elfoglalják az észak-szíriai al-Bab városát, ahonnan meg tudják akadályozni a kurdok terjeszkedését Dél-Törökországban. Úgy tűnik, Ankara és Moszkva szintén egyetért abban, hogy valamiféle „összeesküvés” húzódik a hétfői merénylet mögött: Binali Yildirim török miniszterelnök „sötét erőkre” utalt, Frank Klincevics, az orosz védelmi és biztonsági bizottság elnökhelyettese pedig úgy reagált a nagykövet meggyilkolására, hogy „lehet az ISIS vagy a kurd felkelők is mögötte, amely kárt akar okozni Erdogannak. De lehetséges – és nagy a valószínűsége –, hogy külföldi NATO-titkos­szolgála­tok állnak mögötte”.

Erdogan támogatói természetesen a török elnök régi és legfőbb ellenfelével, Fethullah Gülennel hozták összefüggésbe a támadót, miközben a Reuters hírügynökség információi szerint a Gülen-mozgalom elítélte a nagykövet meggyilkolását, és tagadta, hogy a támadónak, Mevlüt Mert Altintasnak bármi köze lett volna a politikai csoportosuláshoz. Altintas egyébként az ankarai rohamrendőrség tagja volt, profi fegyveres, aki a Hürriyet című török napilap információja szerint a júliusi sikertelen puccskísérlet óta nyolc alkalommal teljesített szolgálatot Erdogan ankarai programjain az elnököt követő belbiztonsági egység tagjaként. Hétfőn annak ellenére be tudott jutni pisztolyával az orosz nagykövetség által támogatott kiállítás megnyitójára, hogy a biztonsági vizsgálatnál jelzett nála a fémérzékelő, majd nem volt hajlandó átmenni egy röntgensugaras vizsgálaton. Végül rendőrigazolványa miatt mégis beengedték a kulturális központ biztonsági emberei.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!