hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Brexit veszélyben
Jogi huzavona a kilépés körül

2016. 11. 18.
Alkotmányos válságot és előrehozott választást hozhat Nagy-Britanniában egy múlt heti bírósági döntés, amely szerint a kormány nem kezdeményezheti az ország kilépését az Európai Unióból a parlament felhatalmazása nélkül. A helyzet a héten még zavarosabbá vált azt követően, hogy Nicola Sturgeon skót első miniszter bejelentette: országa ragaszkodik ahhoz, hogy a skót parlamentet is megkérdezzék az ügyben.

Felülírhatja a nyári referendum eredményét egy civil kezdeményezés, amely annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy a kilépést elindító, úgynevezett 50. cikkelyt csak a parlament léptetheti-e életbe. Az 50. cikkely – amelyet a Lisszaboni Szerződés tárgyal – arról rendelkezik, hogy egy tagország milyen módon léphet ki az Európai Unióból.
A cikkely szűkszavú a kilépés mikéntjével kapcsolatban, csak annyit állít, hogy bármely állam kiléphet az unióból „saját alkotmányos rendszerének szabályai alapján”. A Lisszaboni Szerződés tehát nem rendelkezik arról, hogy kilépés esetén kinek kell a végső döntést meghoznia, a parlamentnek, a kormánynak vagy a népnek, mint ahogy ez nyáron tulajdonképpen megtörtént. A népszavazást követően újra és újra felmerült, hogyan lehetne a lakosság döntését semmissé tenni, de legalábbis elodázni. E mögött az az elitista filozófia áll, hogy a buta angol lakosság nem dönthet olyan fontos kérdésekben, mint az Európai Unió vagy a gazdaság. A káosz elkerülése érdekében Theresa May miniszterelnök egyértelműen azt az elvet vallotta, hogy mivel a nép úgy döntött, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból, a kormánynak ezt a döntést kell végrehajtania. Ennek megfelelően a brit kormány jelezte az EU-nak, hogy ebbe az irányba fog elindulni, noha a technikai részletek egyelőre mind a britek, mind az EU számára ismeretlenek.
A People’s Challenge nevű civil kezdeményezés most abba a technikai kérdésbe kapaszkodott bele, hogy van-e a kormánynak joga kezdeményezni az 50. cikkely életbelépését, vagy ehhez parlamenti jóváhagyás szükséges. A kormány szerint a felségjog alapján (mivel a kormány a királynőtől kapta megbízatását) a kilépést neki van joga kezdeményezni, és nem kell hozzá a parlament külön ezirányú jóváhagyása.
Meglepő módon a bíróság a civileknek adott igazat. A Lord Thomas által vezetett High Court három napon keresztül hallgatta meg az érintetteket, és múlt csütörtökön határozott a kérdésben. A főbíró jogértelmezése szerint a kormánynak az ügyben képviselt álláspontja „ellentétben áll a parlament szuverenitásáról rendelkező alkotmányos alapelvekkel”.
Dominic Grieve szerint, aki David Cameron alatt volt a legfőbb ügyész, a bíróság döntése „tökéletesen racionális volt”, és a kormánynak tényleg nem áll módjában kezdeményezni a kilépést. Grieve szerint a bíróság döntése csak rövid idővel hosszabbítja meg a kilépés megkezdését: érvelése szerint ugyanis a parlamentnek törvényt kell majd hoznia az ügyben, és akkor már nemcsak technikailag, hanem jogilag is meglesz a kormány felhatalmazása a kilépési tárgyalások megindításához.
Hasonlóképpen vélekedik a kilépés levezetésével megbízott miniszter, David Davis is, aki szerint „a bírók világossá tették, mi az, amit nem tehetünk meg, de arról nem szóltak, hogy akkor mit tehetünk. Arra számítunk, hogy a parlament és a felsőház elé kell vinnünk majd a kérdést”. Davis ugyanakkor nem rejtette véka alá bosszúságát a kérdéssel kapcsolatban: „a parlament természetesen szuverén, és szuverén is volt, hasonlóképpen szuverének azonban a parlament által képviselt emberek is, mind a 17,4 millió, akik a történelemben ismert legnagyobb felhatalmazással úgy döntöttek, hogy lépjünk ki az EU-ból. Ezzel a felhatalmazással ezt mi meg fogjuk tenni, a brit nemzeti érdekek maximális figyelembevételével”.
A kormány mindenesetre első körben a legfelsőbb bírósághoz fellebbezett a múlt csütörtöki bírósági döntés ügyében, de nem ez az utolsó lehetősége ebben a kérdésben. Ha feltétel az, hogy az ügyet a parlament tárgyalja, akkor Theresa May dönthet úgy is, hogy előrehozott választást tartsanak. Ezzel a lépéssel ugyanis még növelné is a kilépéspárti képviselők számát. Ezzel azonban érdemes kivárni a legfelsőbb bíróság néhány hét múlva esedékes döntését.
Az is lehet, hogy a döntés elhúzódik: a jogi környezet ugyanis egyre bonyolultabbá kezd válni. Nicola Sturgeon skót első miniszter kedden azt nyilatkozta, hogy Skócia legmagasabb jogi személyisége, James Wolfe szintén beadvánnyal él majd a legfelsőbb bíróságnál, hogy az 50. cikkelyt ne lehessen parlamenti jóváhagyás nélkül életbe léptetni. Sturgeon szerint – és itt jön a csavar – a kilépéshez nemcsak a brit parlament jóváhagyása szükséges – ahol mellesleg vannak skót képviselők –, hanem a skót parlamenté is, hiszen a kérdés Skócia jogait és érdekeit is érinti. „Én elismerem, hogy Angliának és Walesnek joga van kilépni az Európai Unióból, a skóciai emberek demokratikus akaratát azonban nem lehet csak úgy félresöpörni.”

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!