hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Mecseteket záratna be az FN a lyoni merénylet után
A tettek ideje

2015. 07. 11.
Hat hónappal a tizenhét áldozatot követelő párizsi iszlamista vérfürdő után Franciaországnak újabb rettenetes és példátlan merényletet kell feldolgoznia. A magányosan, saját szakállára pusztító, harcászatilag képzetlen dzsihádista megjelenése újfajta kihívást jelent a nemzetközi terrorizmus elleni harcban. Franciaország vezető politikusai önvédelemről, a demokrácia és a civilizáció elleni háborúról beszélnek, és a kultúra vissszafoglalására ösztönöznek reakcióikban.

Múlt pénteken Yassin Salhi, harmincöt éves sofőr reggel hétkor szokása szerint munkába indult Lyon külvárosából. Nem sokkal később egy parkolóban megfojtotta, majd lefejezte saját főnökét. A hidegvérű gyilkos ezután lefényképezte magát, amint az áldozat fejével pózol, és a fotót mobiltelefonjával továbbította egy nemrégiben muszlim vallásra tért francia barátjának, aki jelenleg – több száz francia állampolgárhoz hasonlóan – Szíriában harcol az Iszlám Állam kötelékében. Ezt követően Salhi útja egy amerikai tulajdonban lévő, vegyi anyagokat és gázpalackokat gyártó üzembe vezetett (ahová a szállítmányozási cég alkalmazottjaként szabad bejárása volt). Itt először néhai főnökének fejét – két iszlamista zászló kíséretében – feltűzte a gyár kerítésére, a megcsonkított holttestet lerakta valamivel odébb, majd gépjárműjével a gázpalackok közé hajtott, megpróbálva felrobbantani a komplexumot. A robbanásban szerencsére senki nem sérült megsúlyosan, de Salhi nem adta fel. Éppen azon dolgozott, hogy nagyobb mértékű pusztulást idézzen elő, amikor egy kiérkező tűzoltó hősiesen rávetette magát az „Allah akbár”-t és az Iszlám Állam nevét kiabáló terroristára.
Ez volt az első, az Iszlám Állam nevében elkövetett merénylet Franciaországban, ami több szempontból is különbözik az eddigi terrorakcióktól. Yassin Salhi nem volt büntetett előéletű, radikalizálódása nem köthető társadalmi devianciához, instabilitáshoz. A helyi muszlimokkal állítólag nem tartotta a kapcsolatot – igaz, alig pár hónapja lakott ebben a városrészben. Szomszédai csendes, udvarias embernek írták le, a háromgyermekes családapa tíz éve él házasságban. Felesége a merénylet napján kétségbeesetten bizonygatta a sajtónak, hogy férje képtelen lenne hasonló bűntényre.
A belügyminisztérium tájékoztatása szerint azonban a marokkói bevándorló szülőktől származó, de már Franciaországban született Salhi 2006-tól 2008-ig megfigyelés alatt állt szalafista kapcsolatai miatt. Ebben az időszakban ugyanis egy radikális mecsetet látogatott, és veszélyesen szélsőséges vezetők befolyása alatt állt. 2008-ban azonban megfigyelése leállt – sőt, egy adminisztratív átszervezés során a kartonja is elveszett. Utoljára 2015 elején egy állampolgári feljelentés nyomán bukkant fel, a lakásában ugyanis „szakállas” muszlimokat láttak összejönni, a „dzsihád” szó pedig gyakran hallatszott át a falakon. A titkosszolgálatok elrendelték Salhi telefonjának lehallgatását, ám kiderült, hogy nincs telefon a nevén. Az ügy itt végleg leállt. Márciusban hirtelen lakást és munkahelyet váltott; új környezetébe már a radikalizálódás külső jelei nélkül illeszkedett be.
Habár a nyomozás eddig nem erősítette meg, hogy Salhi valamely iszlamista terrorcsoporttal együttműködve vagy közvetlen utasításra cselekedett volna, sokak szerint az egyedi akció lehetősége még ijesztőbb. Yassin Salhi nem járt külföldi, al-Kaidára jellemző kiképzőtáborokban, soha nem tanult fegyverrel bánni. Néhány késen kívül nem is volt fegyvere, rémtettéhez pedig semmilyen előzetes felkészülés, háttérország vagy segítség nem volt szükséges. Mivel egy efféle merényletet bárki bárhol, bármikor elkövethet, szakértők már azt rebesgetik, hogy a „profi kommandós terrorista” korszaka után elérkezett a „barbár terrorista” korszaka a nemzetközi terrorizmus történetében. Elemzők arra is rámutatnak, hogy bár a múlt hétvégi (tunéziai, francia és kuvaiti) támadássorozat nem volt koordinált, mindhárom merényletet az Iszlám Állam támogatói követték el. Ráadásul a merényletekre azt követően került sor, hogy Abu Muhammad al-Adnani, az Iszlám Állam egyik szóvivője felszólította a dzsihádistákat, hogy a ramadán alatt „keltsenek zűrzavart” a hitetlenek, a síiták és a hitehagyott muszlimok között.
A merényletet követően Manuel Valls francia miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a dzsihádisták „az egyetemes emberi értékek” ellen folytatnak háborút. Arra figyelmeztetett, hogy „Franciaországnak óriási terrorfenyegetettséggel kell szembenéznie, amely ellen hosszú távon kell harcolnia”. Nicolas Sarkozy volt francia államfő szerint a támadók háborút hirdettek Franciaország, a demokrácia és a civilizáció ellen is. Marine Le Pen (képünkön) „azonnali és erőteljes intézkedéseket” követel az iszlamista terrorizmus legyőzésére. A szélsőjobboldali Front Nationale elnöke ez alatt a szélsőségesek deportálását és a szalafista mecsetek bezáratását érti. „Elég volt a nagy szavakból, felvonulásokból, szlogenekből és érzelgős beszédekből. Eljött a tettek ideje. Évek óta semmit nem teszünk, hogy megállítsuk az iszlám fundamentalistákat. Foglaljuk vissza a határainkat! Minden iszlám radikalizmussal gyanúsítható külföldi távozzon az országunkból, a szalafista mecseteket pedig be kell zárni!” – követelte Franciaország harmadik legnagyobb pártjának vezetője.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!