„Történelmi vízválasztó” – így jellemezték melegjogi aktivisták a referendum eredményét, nem minden alap nélkül. Írország volt az első állam, ahol népszavazással döntöttek a kérdésről. A kiemelkedő, a parlamenti választásokhoz mérhető részvételi arány (61 százalék) is a döntés legitimitását erősíti.
Nem csoda, hogy az „Igen”-kampány aktivistái úgy érzik, hogy a közvélemény az oldalukra állt, és a „kelta tigris” lerázta magáról a konzervatív láncokat, amelyek eddig „béklyóban tartották”. Pat Carey volt miniszter, aki csak most, idős korában „coming outolt”, így kommentálta az eredményeket: „Sok fájó sebet kell begyógyítani, de úgy vélem, hogy Írország népe most gallérjánál fogva megragadta az országot, és talpára állította. Ez 10 évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna.” Írországban csak 1993-ban törölték el a homoszexuális aktusok elleni büntetőjogi szankciókat.
Meghökkentő szövetségek
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2015. 05. 29. (XIX/22)
