A volt elnök megválasztása nem jelentett nagy fordulatot, az eredmény borítékolható volt. Nicolas Sarkozyt a szavazatok 65 százalékával választották meg pártelnöknek alig több mint két évvel az elnökválasztáson elszenvedett veresége után. A volt francia elnök akkor még azt ígérte, hogy nem fog visszatérni a politikai életbe. François Hollande minden rekordot felülmúló politikai gyengesége azonban olyan vákuumot hozott létre a francia belpolitikában, hogy a legutolsó sejtjében is politikus Sarkozy nem tudott ellenállni a visszatérés csábításának.
Bár Sarkozy újraválasztása nem volt kétséges, eredménye elmarad a tíz évvel ezelőtti 85 százalékos elsöprő győzelemtől, amellyel először lett az UMP vezetője. A tét persze elsősorban nem csupán a párt vezetése, hanem a 2017-es elnökválasztáson való indulás. Ez talán nem is lesz olyan könnyű, mint korábban sokan gondolták. Az elnökjelöltségre az UMP-ben ugyanis még két ember aspirálhat Sarkozy mellett: François Fillon és Alain Juppé korábbi miniszterelnökök. Fillonnak – aki Sarkozy miniszterelnöke volt a teljes ciklus alatt – az elmúlt időszakban jelentősen csökkent a népszerűsége, miután kiderült: François Hollande kabinetfőnökének adott tippeket, hogyan lehetne fogást találni Sarkozyn az ellene folyó korrupciós nyomozás során.
Az elmúlt hetekben jelentkezett be a 2017-es elnökjelöltségre Alain Juppé, aki Sarkozy kormányaiban ökológiai, hadügyminiszteri, majd külügyminiszteri posztot töltött be, de volt már pártelnök, Párizs polgármester-helyettese, illetve miniszterelnök is – mindkét utóbbi funkcióban Jacques Chirac alatt. Juppé jelöltsége még sok gondot okozhat Sarkozynek: a Journal du Dimanche nevű újság felmérése szerint a volt miniszterelnök jelen pillanatban sokkal népszerűbb a teljes választói körben, mint Sarkozy. Mindemellett elképzelhető, hogy az idő a volt elnöknek dolgozik, 2017 ugyanis még messze van, Alain Juppé pedig – a népszerűsége ellenére – sok tekintetben jelentős hátránnyal indul az elnökjelöltségért Sarkozyvel szemben.
2014. 12. 05. (XVIII/49)
