Mind a mai napig mindössze 49 volt SS-tagot sikerült bíróság elé állítani, ami a csak az Auschwitzban tevékenykedő 6500 főhöz képest elenyésző kisebbség. Idén februárban ugyan sor került egy nagyobb szabású, 11 szövetségi tartományra kiterjedő kampányra, amelynek során 30 volt SS-tag ellen indult nyomozás, de jó, ha két ember ügye eljut a bírósági stádiumba. Az esetek többségében ugyanis az elkövetők már majdnem százévesek, és a legtöbbjük nem is vett részt tevékenyen a gyilkolásban – vannak köztük könyvelők, gyors- és gépírónők, illetve őrök is. Az egyik gyanúsított, akiből végül nem lett vádlott, hosszú interjút is adott a Der Spiegelnek. A Jakob W. néven bemutatott személy az egykori Jugoszláviában élő német kolónia tagjaként került Auschwitzba, elmondása szerint az SS kényszerítésére, és habár látta a pusztítást, mégsem érzi bűnösnek magát a történtekben. Ő ugyanis vallomása szerint senkit nem vert vagy ölt meg, mindenkivel udvarias volt, és még ételt is adott a zsidóknak a táborban – viszont nem is segített senkinek.
Ez a fajta gondolkodásmód hatotta át az összes eddig tárgyalt Auschwitz-ügyet a német bíróságokon. A perekben úgy állították be a nácikkal ellenállás nélkül együttműködő német társadalmat, mintha a zsidók mellett ők is áldozatai lettek volna Hitler tevékenységének. A háború után, a nürnbergi perek idején végzett amerikai felmérések azonban kimutatták, hogy a lakosság körében sokkolóan magas arányban voltak azok, akik egyetértettek a hitleri gépezet tetteivel, illetve akik a zsidókkal szembeni politikát eltúlzottnak, de alapvetően helyesnek ítélték meg. Ezt a véleményt a társadalom 40 százaléka osztotta, így nem is csoda, hogy teljes érdektelenség övezte a későbbi pereket.
A háború után a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi is aktívan szerepet vállalt a bűnösök elrejtésében, illetve hasznosításában. Mivel a nácik tudták, hogy a kommunisták részéről semmi irgalomra nem számíthatnak, mindenre hajlandók voltak, hogy elkerüljék a bíróság elé állítást, és nagy megkönnyebbüléssel jelentettek akár ötven éven keresztül is a környezetükről. Volt olyan is, aki karriert csinált, nemritkán akár az igazságszolgáltatás berkein belül is. Olyan volt ez, mintha tanúvédelmi programban vettek volna részt ezek az emberek.
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »