hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Juncker, a hídépítő
Hatalmi átrendeződés Európában

2014. 07. 14.
A manapság leginkább közszájon forgó európai politikus nyolc évig vezette az eurócsoportot, és tizenkilenc évig volt Luxemburg miniszterelnöke. Bár a nagyhercegség belpolitikájában mostantól nem vehet részt, egy nappal az Európai Tanács róla szóló szavazása előtt még megjelent a luxemburgi parlamentben, hogy szavazzon arról a melegjogi törvényről, amelynek miniszterelnökként élharcosa volt. Közeli munkatársai szerint láncdohányos, és hihetetlen munkabírását a literszámra elfogyasztott erős kávéknak köszönheti. Volt tanácsadói szerint hajlamos arra, hogy fontos ügyekben is egyedül döntsön, mint egy „magányos cowboy”. Európában ugyanakkor az egyik leggyakorlottabb hídépítőnek tartják, aki mindig képes megtalálni a kompromisszumos megoldást. A személye körül kialakult vita óta nem adott interjút. Most, hogy hivatalosan is az Európai Bizottság elnökjelöltjévé vált, Jean-Claude Juncker már minden bizonnyal bőbeszédűbb lesz.

Az elmúlt hetek európai szintű vitájának középpontjában az egyik legjelentősebb brüsszeli pozíció állt. Az Európai Bizottság terjeszti elő az uniós törvényeket, felügyeli a tagállamok költségvetési politikáját, érvényesíti az uniós szerződéseket, és tárgyal a nemzetközi kereskedelmi megállapodások ügyében. Ezeket a hatásköröket pedig egyetlen ember, mostantól öt évig már szinte biztosan Jean-Claude Juncker fogja össze és irányítja majd. Hivatalos jelölését mindössze a brit és a magyar miniszterelnök ellenezte.
David Cameron szerint a brüsszeli alkumester, Juncker neve annyira egybeforrt az európai projekttel és a politikai unió kiépítésére tett erőfeszítéssel, hogy a volt luxemburgi miniszterelnök valószínűleg blokkolni fogja az EU megreformálására tett javaslatokat. Ez pedig a mérsékelt vagy radikális euroszkeptikus pártokra szavazó európaiak millióinak arcul csapását jelenti – hangzott Cameron érvelése. „Ez az egész folyamat csak megerősített abban a meggyőződésemben, hogy az EU-nak változásra van szüksége” – jelentette ki a brit miniszterelnök már annak tudatában, hogy Juncker-ellenes erőfeszítései vereséget szenvedtek. Azt ugyan sikerült elérnie, hogy most először a konszenzusos megállapodás helyett szavazással döntöttek az Európai Bizottság elnökének jelöléséről, de az állam- és kormányfők így is 26–2 arányban megszavazták az EP-választásokat májusban megnyerő Európai Néppárt csúcsjelöltjét (Spitzenkandidat).
A brit miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy az európai vezetők még meg fogják bánni döntésüket, ezt a „visszafordíthatatlan lépést, amivel az Európai Parlament kezébe adták a hatalmat a döntésben az állam- és kormányfők helyett”. David Cameron szerint ezzel gyakorlatilag hatalmi átrendeződés zajlott le Brüsszelben az Európai Parlament javára, aminek hatásköre jelentősen megnövekedett. Tény, hogy mindez olyan mértékben változtatja meg a politikai és alkotmányos egyensúlyt az EU-ban, amire a lisszaboni szerződés csak utalást tartalmaz. Mégsem gondolta volna senki, hogy az Európai Parlament ilyen hatékonyan keresztülviszi a passzus számára legkedvezőbb értelmezését az Európai Tanácson. A Guardian „szeizmikus léptékűnek”, a Financial Times pedig „földrengésszerűnek” minősítette ezt a változást.
A jelek szerint azonban az állam- és kormányfők nem is hagyják ezt annyiban. A szavazás után még a Juncker egyik fő támogatójának számító Angela Merkel is jelezte, hogy – ahogyan a csúcstalálkozóról készült hivatalos dokumentumban is rögzítették – felül fogják vizsgálni az Európai Bizottság elnökének jelölési folyamatát (lásd keretes írásunkat). Egy brit politikus szerint a tanulság: soha ne írjunk alá olyan dolgokat, amelyeknek nem tudjuk a valódi jelentését és a valódi következményeit (mint amilyen a lisszaboni szerződés).
Egy másik, nem kevésbé lényeges erőeltolódásnak is tanúi lehettünk az elmúlt hetekben Juncker jelölése kapcsán, ez pedig a hatalmi átrendeződés Berlin javára – hívja fel a figyelmet a tekintélyes brit Telegraph kolumnistája. „Egy rosszalló tekintet Merkel részéről, és a svéd, valamint a holland miniszterelnökök már be is álltak a sorba.” Az Európai Parlament a szerző szerint valójában a német koalíciós pártok komplex hatalmi harcának a színtere. „Ha a német szocialisták nem akarták volna a jelöltállítási vitával otthon sarokba szorítani Merkelt, Juncker már rég túl lenne a megválasztásán, és előadókörútját járná Európában.” Ráadásul a Spitzenkandidat intézményének ötlete is német politikusoktól származik, akik a szerző szerint így akarták uniós szinten megvalósítani a német föderalista modellt. „Ha Németország el akarja rejteni, mekkora hatalma van Európában, akkor szörnyen rossz munkát végez” – áll a szakértő végső konklúziójában.
A brit ellenzék vezetői szerint azonban David Cameron végzett szörnyen rossz munkát Juncker-ellenes kampányával. Ed Balls szerint Nagy-Britannia nem őrizheti meg világszintű befolyását, ha Európában elveszti azt. „Még sosem láttam ilyen kétbalkezes tárgyalásokat” – jelentette ki a brit árnyék-pénzügyminiszter. Ed Miliband, a brit Munkáspárt vezetője szerint a britek elszigetelődtek, és „egy lépéssel közelebb kerültek Európa kijáratához”, ami szerinte nagy veszélyt jelent a szigetország gazdaságára nézve. A májusi választásokon győztes, euroszkeptikus UKIP vezetője szerint – aki egyébként egyetértett Cameron Juncker-ellenességével – Cameron rossz harcba ment bele, amiből végül „porig alázva” került ki. Mindezek ellenére Juncker megígérte, hogy megpróbál megoldást találni a britek politikai aggodalmaira.
David Cameronnal ellentétben Orbán Viktor nem vesztesen került ki a Juncker jelölését ellenző kampányból, sőt. Közép- és hosszú távon sokszorosan megtérülhet az itt befektetett energiája. Elképzelhető ugyanis, hogy amennyiben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indítana Magyarország ellen, a magyar kormány könnyen „bosszúhadjáratot” tételezne fel Juncker részéről. Még inkább elképzelhető ez, ha a médiaadó kapcsán indul vizsgálat a Bizottság részéről. Az RTL luxemburgi székhelye ugyanis gyanúsan egybecsenghet a volt luxemburgi miniszterelnök érdekeltségeivel. De hogy a bosszúnak vagy az összeesküvésnek akár a látszatát is elkerülje, elképzelhető, hogy Juncker az eddigieknél sokkal komolyabb biztosi pozíciót ajánlhat fel Magyarországnak.
Amennyiben Juncker július 16-án az Európai Parlamentben is megkapja az abszolút többséget (a 751 képviselőből legalább 376 szavazatát), november elsejétől ő váltja majd José Manuel Barrosót az Európai Bizottság élén. Ugyanezen a napon, vagyis július 16-án ül össze újra az Európai Tanács is, hogy döntsön a többi függőben lévő kinevezésről. A két megüresedő poszt az Európai Tanács elnöki széke, valamint a kül- és biztonságpolitikai főképviselőé. A tagállamok ezt követően, vélhetően még a brüsszeli nyári szünet előtt bejelenthetik, hogy kit jelölnek biztosnak az Európai Bizottságba.

Kétsebességes Európa

„Az Egyesült Királyság kijelentette, hogy az EU fejlő­désének jövőjével kapcsolatban számos kérdést aggályosnak tart. Ezekre a kérdésekre választ kell találnunk. Ezzel kapcsolatban az Európai Tanács megállapította, hogy az egyre szorosabb unió koncepciója azt is lehetővé teszi, hogy más-más országok más-más integrációs utat kövessenek. Így azok, akik el akarják mélyíteni az integrációt, ezt megtehetik, tiszteletben tartva azokat, akik nem kívánják tovább mélyíteni azt. Amint az új Európai Bizottság felállt, az Európai Tanács meg fogja vizsgálni, hogy – a szerződések tiszteletben tartása mellett – a jövőben milyen eljárással nevezzék ki az Európai Bizottság elnökét. (Európai Tanács Következtetések, 2014. június 26-27., III/27.)

Frakció nélkül a jobboldal

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!