A szűk körűnek tervezett rendezvényre közel félszázan érkeztek. Izrael Állam budapesti nagykövete elmondta: rendkívül fontosnak tartja a fiatalok tájékoztatását és a következő generációval való párbeszédet. Ennek jegyében előadása elején felvázolta Izrael páratlan jogi helyzetét: a zsidó államot a Közel-Kelet egyetlen demokratikus államaként mutatta be, amely 1948-as alapításának pillanatától fogva önvédelemre kényszerül a szomszédos arab államokkal szemben. Emiatt Izraelben több mint hatvan éve szükségállapot áll fenn: kénytelen erőszakot alkalmazva védelmezni saját érdekeit, miközben a demokrácia és a militarizmus egységét próbálja jogállami keretek között fenntartani.
Ilan Mor Athén és Spárta jellegzetességeinek keveredésével jellemezte Izraelt, és kifejezte, hogy a katonai akciók ellenére Izraelben az athéni állam- és jogrendszer dominál a spártai harciasság fölött. Az egyensúly fenntartásának felelőse az izraeli bírósági rendszer és a szabad sajtó. Ebben a helyzetben a nemzetbiztonság biztosítja a demokratikus rendszer és egyben a zsidó állam fennmaradását, a demokratikus berendezkedés pedig az emberi jogok tiszteletét. A nagykövet felhívta a figyelmet arra, hogy ez egzisztenciális és etikai dilemmához, sőt ütközéshez vezet, ugyanis a demokrácia védelmének érdekében Izrael kénytelen némely demokratikus értéket univerzálisabb értékeknek alárendelni. E tekintetben a Legfelsőbb Bíróság iránymutatásai jelentik a mérőzsinórt, és a nemzetközi jog korlátozza az állami erőszak alkalmazását, hiszen azt vallják, hogy még háború idején is tisztelni kell a jogot.
A fennmaradásért folytatott küzdelme ellenére az izraeli társadalom a nagykövet szerint elégedett, amit egy ENSZ-statisztika is bizonyít, amely a „boldogsági ranglistán” az előkelő tizennegyedik helyen tüntette föl Izraelt. Mindezt annak ellenére, hogy a korábban szövetséges nyugati országok körében is egyre nő a tendencia arra, hogy Izraelt páriasorba taszítsák, és apartheid államnak bélyegezzék, amit Ilan Mor azzal magyaráz, hogy napjainkban a klasszikus antiszemitizmust az Izrael-ellenesség váltotta föl.
Az előadást követően a közönségnek lehetősége nyílt kérdéseket feltenni, amivel a fiatalok éltek is; így további olyan témák kerültek napirendre, mint az iráni atomprogram, a szíriai felkelés és a palesztinokkal folytatott területviták.