hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Újabb fordulatok a Snowden-ügyben
A státuszvadász

2013. 07. 11.
Egyre nő a feszültség az Egyesült Államok és az Európai Unió tagállamai között – újabb fejezettel bővül az „Edward Snowden-sztori”. A szivárogtató botrányhős elutasította Moszkva menedékajánlatát, pedig nem válogathatna, mert az Egyesült Államok bevonta az útlevelét, így lényegében illegálisan tartózkodik még mindig a Seremetyevó reptér tranzitvárójában. Az ügy által vert hullámok lehet, hogy az unió és Amerika egymás közötti kereskedelmi egyezményét is elnyelik, az újabb és újabb kiszivárgó hírek miatt ugyanis pattanásig feszült már a viszony.

Az egyik Guardian-cikk szerint az amerikaiak 38 nagykövetségre telepítettek lehallgató berendezéseket, és a megfigyelési módszerek igen széles skáláját alkalmazták olyan szövetséges országokban is, mint Japán, Mexikó vagy Dél-Korea, de francia, görög és olasz nagykövetségek is szerepeltek a 2010-ben készült listán. Merkel asszony szóvivője a legújabb információk alapján hidegháborús módszerekkel vádolta meg az amerikai felet. Szerinte „a barátok lehallgatása elfogadhatatlan, nem lehet ilyet tenni, nem vagyunk már a hidegháborúban”.
Snowden közben 21 országban próbál menekültstátuszt kérni, köztük éppen Németországban is, amely azonban – nyolc másik országgal együtt – elutasította a kérelmet. Ennek oka egyszerűen annyi, hogy a közben botrányhőssé avanzsált, hontalan férfi nem tartózkodik Németországban, illetve azon államok területén, amelyek kikosarazták. Sőt, egyesek szerint nem is jó ötlet Európában maradnia, ugyanis a legtöbb országnak van kiadatási megállapodása az Egyesült Államokkal, így rövid életű lenne a biztonsága ezekben az országokban.
Mivel Amerika bevonta Snowden útlevelét, így speciális intézkedések nélkül még igen hosszú tartózkodás várna rá a Seremetyevó reptéren. Moszkva is felajánlotta, hogy befogadja a férfit, ám azzal a feltétellel, hogy az nem szivárogtat tovább az amerikai partner ellen. Snowden ezt a feltételt nem volt hajlandó elfogadni, így nem léphet ki a tranzitterületről, ám az oroszok ennek ellenére sem adják ki, mert szerintük a férfira az Államokban biztosan halálbüntetés vár.
Közben már-már tragikomédiába hajló epizódokkal bővült a történet: a napokban Evo Morales bolíviai elnök egy oroszországi csúcstalálkozóról tartott hazafelé, amikor is több európai ország megtagadta az engedélyt arra, hogy gépe a légterükbe lépjen. Spanyolország, Portugália, Franciaország és Olaszország mind attól tartottak, hogy Snowden is a gép fedélzetén tartózkodik, mivel Morales elhintette, hogy fontolóra venné a „bajkeverő” menekültstátuszi kérelmét. Bolíviai részről a repülős intermezzo nagy felháborodást váltott ki, az alelnök egyenesen azt nyilatkozta, hogy Moralest „eltérítette az európai imperializmus”.
Nem örült a híreknek Brüsszel sem. Viviane Reding, az általunk is igen jól ismert uniós biztos kilátásba helyezte, hogy megszakadhatnak a tárgyalások a szabad kereskedelmi zóna létrehozásáról az Egyesült Államokkal, ugyanis a Der Spiegelben nemrég nyomtatásban megjelent cikk alapján felmerült annak a gyanúja, hogy az NSA (Nemzetbiztonsági Ügynökség), a megfigyelési program gazdája, célzottan megfigyelte az unió brüsszeli Justus Lipsius épületét is, amelyben magas szintű találkozókat, miniszteri megbeszéléseket szoktak tartani. A cikk azt is állítja, hogy ezeket a poloskákat a közeli NATO-főhadiszállásról irányították.
A legutóbb nyilvánosságra került információkból azonban nem derül ki egyértelműen, hogy csak az NSA végezte-e a megfigyelést, vagy részt vett abban az FBI vagy a CIA is.
Az Európai Bizottság meglehetősen visszafogottan nyilatkozik a kérdésről, bár azonnal kapcsolatba léptek az amerikai külügyminisztériummal, ahol „azt mondták, hogy megvizsgálják a cikk valóságtartalmát, és visszajeleznek nekünk. Amíg ez meg nem történik, nem adunk ki több közleményt a kérdésben.”
A Guardian információiból kiderült, hogy a Washington DC-ben található uniós nagykövetség faxkészülékei is be voltak poloskázva, valószínűleg azzal a céllal, hogy információt gyűjtsenek az uniós tagállamok közötti vitákról, illetve a globális ügyekkel kapcsolatos álláspontokról. Az itt tartózkodó EU-delegációt is lehallgatták, illetve a követség 90 alkalmazottja folyamatos megfigyelés alatt állt.
Az unió nagyon óvatosan nyilatkozik a témában, egyelőre mindenki igyekszik megemészteni a nyilvánosságra került információt. „Senki sem gondolta közülünk, hogy a szövetségeseink ilyen messzire mennek.” A megállapodással kapcsolatosan azonban már Reding nyilatkozata előtt is többek elbizonytalanodtak. Rebecca Harms, az európai parlamenti zöld frakció vezetője azt is javasolta, hogy az európai félnek fel kellene mondania a 2010 és 2012 óta fennálló megállapodásokat a banki és repülőutazási adatok átadásáról. Az összes érintett magyarázatot követel az amerikaiaktól, és úgy tűnik, hogy az európai oldal enélkül nem tárgyal tovább a kereskedelmi egyezményről, amelynek aláírási időpontját 2015-re tervezték.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!