hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Szigorúan ellenőrzött lista

2013. 05. 30.
Összeállt a június 14-ei iráni elnökválasztá­son indulók listája. Bár a jelöltek között ellenzéki politikusok is akadnak, úgy tűnik, őket csak demokratikus díszletnek szánja az ajatollah és a vallási vezetés forgatókönyve. Nem kapott lehetőséget a megmérettetésre Rafszandzsáni korábbi elnök, akit életkorára hivatkozva zártak ki a versenyből, és a házi őrizetben tartott ellenzéki politikus, Hoszein Muszavi sem.

Kedden jelentette be az iráni állami televízió a jóváhagyott elnökjelöltek végső listáját. A nyolc kiválasztott induló között van Szaíd Dzsalili, az iráni nukleáris program egyik főfelelőse,  Mohammad-Bagher Ghalibaf, Teherán polgármestere, és Ali Akbar Velajati egykori külügyminiszter. A reformista táborból az esélytelen Hasszan Ruhani neve került fel a listára. Dzsalilit tartják egyébként Ali Hamenei ajatollah kedvenc jelöltjének, mert a legfőbb vezető iránti hűsége megkérdőjelezhetetlen, és diplomáciai tapasztalatokkal is rendelkezik.
Az Őrök Tanácsa, amely egyfajta iráni alkotmánybíróság, tizenkét tagból áll (hat, a parlament által jóváhagyott jogász, és hat, az ajatollah által kinevezett vallási vezető); feladatkörébe tartozik többek között az elnökjelöltek vallási, morális és szakmai szempontok alapján történő szelektálása. A testület a napokban kezdett el dolgozni azon, hogy a júniusi választásokon kizárólag az általuk favorizált politikusok szállhassanak majd ringbe. A tanács tagjai összesen 686 potenciális jelöltet világítottak át, akikel kapcsolatban teljes vétójoggal bírnak.
Jelöltette magát a közelgő megmérettetésre Ali Akbar Hasemi Rafszandzsáni volt államfő (képünkön, lent), aki a 2009-es hírhedt tüntetéssorozatot kiváltó választások óta az iráni ellenzék és a reformtörekvések egyik vezéralakjává vált. A riválisai által „arisztokratának”, „kapitalistának” és az „amerikai iszlám” támogatójának bélyegzett  Rafszandzsánit azonban az Őrök Tanácsa – hajlott korára hivatkozva – nem találta
alkalmasnak a jelöltségre, így az egykori elnök máris kiesett a versenyből. A hetvennyolc éves Rafszandzsánit, aki utoljára 2005-ben indult választáson, és vesztett Ahmadinezsáddal szemben, pragmatikus politikusnak tartják, aki hajlandó lett volna a reformokra és a nyugattal való megbékélésre. A kizárása mögötti magyarázatot kevesen tartják hihetőnek Iránban, ahol a hatalmi elitet hozzá hasonlóan idős emberek alkotják, és a „legfőbb vezető” is hetvenhárom éves.
Szintén lemondhat elnöki ambícióiról Ahmadinezsád elnök legfőbb bizalmasa és tanácsadója, a szélsőséges vallási nézeteiről elhíresült Rahim Masaei, akit konzervatív ellenlábasai eretneknek és külföldi kémnek tituláltak, és akit a Tanács szintén kizárt a lehetséges jelöltek sorából.
Házi őrizetben marad, és nem indulhat a választáson az iráni reformista tábor ismert alakja, Hoszein Muszavi sem, aki az Ahmadinezsád újraválasztását eredményező, 2009-es választások után a Zöld Forradalomként ismertté vált tiltakozó megmozdulásokat vezette.
Az iráni politikai rendszer alapja egy erős teokrácia, amelybe demokratikus elemek vegyülnek. A „legfőbb vezető” által személyesen kontrollált intézményt a nép által választott elnök és a parlament hivatott ellensúlyozni, bár a legfőbb vezető közvetve azt is befolyásolja, hogy egyáltalán ki indulhat a választásokon. Az 1979-es forradalom óta ezt az óriási politikai hatalommal járó pozíciót mindössze két ember töltötte be: Ruholláh Homeini és utódja, Ali Hamenei ajatollah. A legfőbb vezető irányítása alatt állnak a nagyhatalmú vallási bizottságok, valamint ő dönt a legfontosabb katonai, biztonság- és külpolitikai kérdésekben.
Az iráni alkotmány alapján a második legjelentősebb politikai szereplő az elnök – jelenleg Mahmud Ahmadinezsád –, akit négy évre, maximum két egymást követő ciklusra választhatnak meg az állampolgárok. Egy terminus kihagyása után azonban a volt elnök újra indulhat a tisztségért. Az elnök a kormány működéséért felelős, de munkája végső soron alá van rendelve a vallási testületeknek.

Jövés-menés

A választások közeledtével nagymértékben korlátozza az internet-hozzáférést az iráni kormány. Habár a hatóságok tagadják, hogy távol akarnák tartani az irániakat a világhálótól, a bosszantóan lassan csordogáló kapcsolat, a nehezen kezelhető levelezés és bizonyos blokkolt tartalmak miatt egyre többen elégedetlenkednek. „Ilyen is csak Iránban történhet meg: a választás jön, az internet megy” – zúgolódik egy felhasználó a Twitteren. Az internetcenzúra 2005 óta erősödött meg az országban, a hatalom ugyanis nem nézte jó szemmel a szigorú sajtótörvényeket megkerülő bloggerek elszaporodását.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!