hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Nem kell közös pénz az egységes Európának?
Hétvége  a kastélyban

2013. 04. 25.
Több szinten is egyre szorosabbá válik a britek és a németek közötti kapcsolat, ami nem feltétlenül kedvez Angela Merkel költségvetési szigorítási politikájának. A kancellár informális találkozóra hívta David Cameront és családját a Meseberg kastélyba, hogy biztosítsa a kettejük közötti szövetséges viszonyt, ám ez nem biztos, hogy kitágítja a Merkel körül egyre fogyó teret az unióban. Cameron pártja ugyanis időközben már építi a kapcsolatokat a legújabb, euróellenes német párttal, amely a választásokon komoly fejfájást okozhat a kancellárnak.

Azzal, hogy Angela Merkel a brit miniszterelnök családját is meghívta a Berlintől északra fekvő kastélyba, jelezni kívánta, hogy az esemény nem általános udvariasság, hanem nagy jelentőséggel bíró, különleges gesztus. A két kormányfő a hétvégén többek között arról is tárgyalt, hogy „Európát versenyképesebbé és rugalmasabbá tegyék, illetve hogy ez milyen módon történhet meg,” – mondta el a Downing Street 10 egyik szóvivője. A kérdés azért merült fel, mert a WTO (Kereskedelmi Világszervezet) 1995-ös létrehozásához hasonló mértékű kereskedelmi megállapodásról indulnak meg a tárgyalások júniusban az Egyesült Államok és az Európai Unió között, amelyben a világkereskedelem harmada, a világ termelési kibocsátásának pedig a fele érintett (Gigantikus üzleteket terveznek. Hetek, 2013. április 5.). Merkel valószínűleg ezzel a meghívással is ki kívánta fejezni, hogy Cameronra szövetségesként számít az unió jövője szempontjából, amibe természetesen az euró jövője is beletartozik – ezzel kapcsolatosan a brit miniszterelnök és a német kancellár között nincs teljes egyetértés.  
A két kormányfő megbeszélései mellett másféle kapcsolatépítés is elkezdődött a két ország között. A hétvégén ünnepli megalakulását az „Alternative für Deutschland” (AfD) – „Választás Németországnak” nevű új párt – , amelynek központi üzenete az eurózónából való kilépés. A párt alapítói szerint a közös fizetőeszköz megosztja Európát, és Bernd Lucke, a hamburgi egyetem közgazdászprofesszora szerint, aki alapítója a pártnak, „nincs szükség közös fizetőeszközre az Egyesült Európa létrehozásához.”
Az üzenet sok vetületben egybecseng Soros György véleményével, aki nemrégiben egy tanulmányt jelentetett meg az eurókötvények bevezetésének szükségességéről, amivel meg lehetne menteni az eurózóna csőd szélén álló tagállamait (lásd keretes írásunkat). Soros szerint az eurózónából való kilépés negatív hatásait túlbecsülik, a folyamatos szélmalomharc anyagi vonzatait viszont, ami a görögtűzként mindenhol fellángoló költségvetési válságok kezelését jelenti, konzekvensen alábecsülik.
Az új párt ezzel a platformmal egy hét alatt mintegy ezer új tagra tett szert, és hivatalos párttá alakulása előtt már hétezren léptek be a szervezetbe. Minden egyes új belépőnél megvizsgálják, rendelkezik-e szélsőjobbos múlttal, és az ilyen jelentkezőket nem veszik fel a tagsági listára. Az euróval szembeni szkepticizmus ugyanis az NPD retorikájában is rendszeresen visszatérő elem. Ennek ellenére a német szélsőjobboldali párt meleg szavakkal méltatta az új pártot, amelytől azt reméli, hogy megtöri a jeget, és kitárja az ajtót „a nemzeti demokratikus euró és EU bírálata előtt.” Az AfD viszont nyíltan megfogalmazza, hogy még ha ebben a kérdésben azonos is a véleményük, a két párt pozíciója egymástól igen távol helyezkedik el.
Az új hangokra a brit eurószkeptikusok is felfigyeltek, és hiába látogatta meg Cameron Merkelt, a konzervatívok titkos tárgyalásokba kezdtek az AfD-vel a kancellár háta mögött. Miután a brit sajtó kiszagolta az ügyet, a toryk egyik magas rangú képviselője beismerte, hogy „kapcsolatba léptünk az AfD-vel, de nincs hivatalos megállapodás. Nyilvánvalóan érzékeny a téma, nem szeretnénk, ha Merkel erről panaszkodna Cameronnak.” Az óvatos tapogatózás is azt mutatja, hogy Merkel pozíciója egyre kevésbé stabil saját országán, de az unión belül is. Ha a brit támogatás és a költekező államokat mindig megmentő merkeli európolitika miatt egyre többen támogatják az euróból való kilépést, és az AfD bejut a parlamentbe, akár nagyobb létszámmal is, Merkel kénytelen lesz engedni a szigorúságból. Ez reális veszély, ugyanis a párttal kapcsolatos előzetes felmérések alapján a polgárok közül már legalább 7 százalék szavazna az AfD-re, további 17 százalék pedig megfontolná, hogy rá szavazzon.
Európában is egyre fogy a levegő Merkel körül, ugyanis a toryk és az AfD tárgyalásai az Európai Néppártból levált Európai Konzervatívok és Reformisták nevű szervezet felügyelete alatt folynak, amelyet Cameron alapított jobbközép európai parlamenti képviselőkkel. Ha a britek a már elindult „szeparatizmust” azzal tetézik, hogy összefognak Merkel hazai riválisával, azzal együtt rákényszeríthetik a kancellárra, hogy lazítson a gyeplőn – ennek tudatában könnyebb megérteni, miért részesíti kitüntető figyelemben Cameront a német kancellár. Sőt, úgy néz ki, hogy Angela Merkel hajlandó is bizonyos jogosultságokat visszaadni a tagállamok kezébe. Michael Meister, a Kereszténydemokrata Unió frakcióvezetője a BBC-nek elmondta: „Egyesíteni szeretnénk Európát, de ezt együtt kell megtennünk. Úgy gondolom, sok közös vélemény van a brit és a német oldal között ezzel kapcsolatosan. Nyitottak vagyunk az érvekre.”

Ki lép ki?

A németeknek vagy el kellene fogadniuk az eurókötvényt, mint lehetséges megoldást az eurózóna válságának megoldására, vagy ha erre nem hajlandók, inkább lépjenek ki az eurózónából, mert nincs joguk megakadályozni a többi eurótagállam fellendülését, ami az eurókötvény bevezetése után azonnal megkezdődne – írja Soros György magyar származású üzletember a német Der Spiegel online magazinjában megjelent tanulmányában.
Soros természetesen nem tagadja egy európai szintű bankunió létrejöttének szükségességét, ami lehetővé tenné, hogy a vállalkozások hiteleket kapjanak; emellett megemlíti, hogy a tagállamoknak saját szintjükön strukturális reformokat kell végrehajtaniuk. Az igazi megoldást azonban abban látja, hogy az egyes tagállamok által felhalmozott adósságokat eurókötvényre váltsák át, aminek limitált volna a kibocsátási mértéke – a tagállamok csak úgy bocsáthatnának ki újabb kötvényeket, ha lejárnak a régiek, az adósságot nem engednék halmozni. Ezzel Soros szerint erősen fellendülne a gazdaság, ugyanis a bankok és az állami költségvetések is újabb lendületet vehetnének. Az eurókötvényt az eurózóna tagállamai közösen bocsátanák ki, így költségvetési megszorítások nélkül lehetne újabb tőkeinjekciót csatornázni a meggyengült gazdaságokba, és a kockázatot is közösen viselnék a gazdaságilag erős tagállamok a gyengékkel.
Soros szerint, ha ez nem tetszik a németeknek, kiszállhatnak a hajóból, és a megmaradt államok által kibocsátott kötvény még ekkor is versenyezni tudna az amerikai, a japán vagy a brit államkötvényekkel. Az üzletember szerint, ha a németek kilépnek, az ő gazdaságuk képes elviselni azt a terhelést, ami a megdrágult exporttal együtt jár például, így „ha valakinek távoznia kell, az Németország, és nem Olaszország”. Az elmélet buktatója viszont, hogy a németeket senki nem kényszeríti arra, hogy válasszanak a kilépés vagy az eurókötvény között, ugyanis még mindig ők vannak olyan erőpozícióban, hogy diktálhatják a feltételeket.

A német mumus

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!