hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Argentína és Irán vizsgálja a múltat
Abszurd paktum

2013. 03. 14.
Megdöbbentő lépésre szánta el magát Argentína: a dél-amerikai ország vezetése Iránnal közösen akarja kivizsgálni az argentin zsidó közösség Buenos Aires-i székháza ellen 1994-ben elkövetett merényletet, annak ellenére, hogy korábban megállapították, a perzsa államnak is köze volt a támadáshoz. Az argentinok döntését azért is tartják többen érthetetlennek, mert Teherán vitatott atomprogramjával kapcsolatosan sem hajlandó ténylegesen együttműködni a nemzetközi közösséggel.

1994. július 18-án teherautó robbant az argentínai zsidó közösség segélyegyletének (AMIA) székháza előtt, Buenos Aires egyik zsúfolt kereskedelmi negyedében. A detonációban 85-en haltak meg, és százak sérültek meg. Ez lett Argentína történelmének legsúlyosabb terrortámadása, de nem ez volt az első zsidók elleni merénylet a Latin-Amerika legnagyobb zsidó közösségével rendelkező országban. Két évvel korábban az izraeli nagykövetséget robbantották fel Buenos Airesben, ekkor 29-en vesztették életüket. Ezt a támadást az Iszlamista Dzsihád Szervezete elnevezésű csoport vállalta magára, amely a Hezbollah libanoni síita terrorszervezet szárnyai alatt működött, és kapcsolatban állt Iránnal is. Felelősségre vonás azonban sem ebben az ügyben, sem a későbbi merénylettel kapcsolatban nem történt. Pedig úgy tűnik, a zsidó közösség székházának felrobbantása egy zsidók elleni nemzetközi támadássorozat része lehetett. Mindössze egy nappal később öngyilkos merénylő robbantotta fel magát egy panamai kisrepülőgépen, amelyen 21-en utaztak, 12-en közülük zsidók voltak. Mindannyian életüket vesztették. Nyolc nap múlva pedig Londonban autóba rejtett pokolgép robbant az izraeli nagykövetségnél, majd 13 órával később egy zsidó közösségi központnál. A merényletekben senki sem vesztette éle­­tét, de többen megsérültek.
Az argentin hatóságok nyomozásai rendkívül lassan haladtak. 2006-ban mindössze addig jutottak el, hogy az iráni kormányt vádolták a merénylet kitervelésével és pénzelésével, a Hezbollahot pedig annak végrehajtásával, majd nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki több iráni tisztviselő, köztük a jelenlegi védelmi miniszter, Ahmad Vahidi ellen, aki akkoriban az Iráni Forradalmi Gárda egyik különleges alakulatának parancsnoka volt. A perzsa állam tagadta a vádakat, a vizsgálatok így elakadtak.
Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök kormánya azonban nemrégiben meglehetősen abszurd módját választotta az ügy felgöngyölítésének: a perzsa állam együttműködését kérte a vizsgálatokban. Teherán, nem meglepő módon, örömmel fogadta a felkérést, mondván, a hatóságok rossz irányba tapogatóznak. Argentína és az Iszlám Köztársaság január végén megállapodást írt alá arról, hogy a két ország vizsgálóbizottságot hoz létre a merénylet tisztázására.
Bár a latin-amerikai ország elnöke történelminek tartja a megállapodást, bírálói arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyezmény alapján az igazi felelősöket nem lehet kézre keríteni. A kihallgatható személyek között ugyanis csak öt gyanúsított szerepel, azok, akiket az Interpol nemzetközi körözéseiben is megneveztek. Több, a merénylettel kapcsolatba hozható magas rangú tisztviselő, például Ali Akbar Hasemi Rafszandzsáni volt iráni elnök, Ali Akbar Velayati volt külügyminiszter és Hadi Solejmanpur egykori Buenos Aires-i nagykövet viszont megússzák a felelősségre vonást. A másik ellenérv a megállapodással kapcsolatban az, hogy a bizottság ajánlásai nem kötelező érvényűek, és hogy a dokumentum csak a gyanúsítottak kihallgatását teszi lehetővé, a felelősségre vonás lehetőségét azonban nem tartalmazza konkrétan.
Az ellenzék mellett zsidó szervezetek és Izrael is kritizálták a paktumot, amely szöges ellentétben áll az Egyesült Államok által kezdeményezett erőfeszítésekkel, amelyekkel Teheránt akarják elszigetelni vitatott atomprogramja miatt. Az izraeli külügyminiszter-helyettes az üggyel kapcsolatban azt nyilatkozta: az argentin lépés olyan, mintha meghívnák a gyilkost, hogy vegyen részt a gyilkosság kivizsgálásában. A zsidó állam egyébként amiatt is aggódik, hogy egyre több latin-amerikai ország az Egyesült Államok helyett olyan országokkal keresi a szövetséget, mint például Irán.

Érdekek

Az argentin–iráni paktumról kérdeztük Federico Finchelstein történészt, aki a New York-i New School for Social Research és az Eugene Lang College professzora, szakterülete a latin-amerikai tanulmányok.
Hogyan vélekedik az argentin közvélemény az egyezményről? A kongresszusi szavazásokat heves vita előzte meg.
– Sok argentin ellenzi a paktumot, mert úgy gondolják, hogy ez egyértelmű közeledést jelent Irán felé, és ez csak hátráltatja az igazságszolgáltatást. Ezt tükrözi az is, hogy a szenátusban és a képviselőházban is szoros volt az eredmény.
Mit vár az argentin kormány a paktumtól? Miért olyan optimisták az iráni rezsimmel kapcsolatban, amikor a nemzetközi közösség sem tudja meggyőzni Teheránt, hogy működjön együtt a vitatott atomprogramját illetően?
– Nem várható, hogy Irán együtt fog működni az argentin hatóságokkal. Valójában azt fogják tenni, mint eddig: akadályozni fogják a nyomozást. Nekik az az érdekük, hogy az ügy ne tisztázódjon. Az argentin kormány nacionalista támogatottságát akarja növelni, ezért a nemzetközi autonomitás jeleként igyekszik a szerződést tálalni, de ez nem fog sikerülni nekik. Sok argentin szerint a paktum sérti az áldozatokat és a törvényes rendet.   
Egyesek szerint gazdasági érdekek állnak az egyezmény mögött. Ön mit gondol?
– Én ezzel nem értek egyet. Az igaz, hogy a Kirchner- féle populista kormányok előszeretettel keresték a kereskedelmi kapcsolatokat Iránnal, de szerintem az iráni kapcsolatok felélesztése mögött leginkább ideológiai okok állnak. Az argentin elnök szeretné, ha országa meghatározó nemzetközi tényezővé válna, és akár közvetítő is lehet a Nyugat és Irán között. Így Argentína olyan kulcsfontosságú szereplő lehetne, mint amilyen az 1940-es években a Perón-rezsim ideje alatt. Ugyanezzel kísérletezett a volt brazil elnök, Luiz Inácio Lula Da Silva, de hosszú távon veszélybe sodorta országa érdekeit. A jelenlegi brazil elnök, Dilma Rousseff viszont szakított ezzel, és egyértelműen eltávolodott Irántól.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!