hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Fejcserés támadás
Új vezetők a reformra váró orosz fegyveres erők élén

2012. 11. 22.
Helyettesével együtt távozásra kényszerült az orosz védelmi miniszter, Anatolij Szergyukov, majd utóda, Szergej Sojgu javaslatára menesztették a vezérkari főnököt, Nyikolaj Makarovot is. Megoszlanak a vélemények, hogy korrupció, a Putyin-körrel való érdekellentét vagy a reformokhoz való hozzáállás különbségeiben keresendőek-e a személycserék okai. Egy biztos: az orosz hadsereg válaszúthoz érkezett, a közeljövő fejlesztései hosszú távon meghatározzák majd Oroszország katonai ütőképességét.

Anatolij Szergyukov volt az orosz haderők első valóban civil vezetője, hiszen elődje csupán kinevezése miatt hagyta el a hadsereg kötelékeit, a hadsereg addig gyakorlatilag saját magát igazgatta. A Szergyukov-korszak szemléletváltást hozott: a korábban adóügyekkel foglalkozó politikus inkább menedzserként tekintett a fegyveres erőkre, előtérbe helyezve azok modernizálását és a szervezeti korrupció visszaszorítását. Voltak is eredmények: a hadsereg létszámát sikerült 1 millió főre csökkenteni és elindulni a kisebb létszámú, ám professzionális, technikailag jól ellátott haderő megszervezése felé. Az orosz hadsereg ugyanis – ahogy arról egy a WikiLeaks által kiszivárogtatott NATO-jelentés is beszámolt – technikailag elavult, rosszul szervezett, és csupán rövid ideig tartó konfliktusokban állja meg a helyét nála gyengébb ellenféllel szemben.
A kormányzat reformprogramjai nem kis nehézségek elé állították a hazai hadiipart, mivel az nem tudott lépést tartani az igényekkel. Újra és újra előtérbe került az a Putyin által kritizált gondolat, hogy az orosz hadsereg modernizálása nem oldható meg külföldi segítség nélkül. Közös hadikutatások indultak Indiával, vásároltak pilóta nélküli repülőgépeket Izraeltől, és a nagy múlttal bíró orosz kémhálózatot bevetve is próbálták kifürkészni az amerikai csúcstechnológiákat. A haderő fejlesztésére fordított összeget évente növelték, 2011-ben a GDP 2,9 százaléka volt, ami még így is messze elmaradt a NATO fejlesztési forrásaitól.
Oroszország elsősorban az atomfegyverek arzenáljának bővítésére törekedett. A 2000-es Putyin-doktrína jelentősen kibővítette a nukleáris fegyverek bevetésének törvényes kereteit: akkor is igénybe vehetők, ha Oroszország olyan állammal kerül konfliktusba, amelynek valamelyik szövetségese rendelkezik atomfegyverrel – tehát a NATO-val szemben bármikor. Dimitrij Rogozsin alelnök a közelmúltban kijelentette: „Nem bízunk az amerikaiakban.” „Mihail Gorbacsov elhinné, de mi nem” – kommentálta azt az amerikai állítást, miszerint a NATO rakétavédelmi rendszere nem Oroszország ellen irányul. „Mi vagyunk a rosszfiúk” – tette hozzá, de később ez utóbbi állítását a Twitteren csupán tréfának nevezte.
Szakértők szerint nem biztos, hogy Szergej Sojgu folytatni kívánja a Szergyukov-féle utat a katonaság létszámának csökkentésével, mivel inkább a hagyományos „tömeghadsereg” híve. Jelenleg a kötelező katonaság egy év, de a besorozható férfiak száma statisztikailag is csökken, és a katonaság rossz híre miatt nagyon sokan keresnek kibúvót a kötelező hadi szolgálat alól. Így kérdés, hogy a jövőben hogyan tudják majd fenntartani, esetleg növelni a hadsereg létszámát.
Bár az utóbbi időben valamivel kevesebb öngyilkosság történt a seregben, de még így is kritikusan nagy az idegborzoló esetek száma. Épp csak lezárták a 20 éves Ruszlán Ajderhanov halálával kapcsolatos nyomozást, amikor a 18 éves Vlagyimir Szlobogyánnyikov halálhíre került az újságok címlapjára. A rokonok mindkét esetben visszautasítják a hadsereg hivatalos verzióját, miszerint a fiatalemberek depresszió miatt akasztották fel magukat. Ajderhanov esetében egyértelmű durva külsérelmi nyomokat találtak, Szlobogyánnyikov pedig halála előtt nem sokkal hívta telefonon a húgát, akinek elmondta, hogy a parancsnoka valószínűleg rövidesen meg fogja verni.
Szergej Ufimcev újságíró egy év sorkatonai szolgálat után arról számolt be, hogy valamelyest enyhültek a csicskáztatás borzalmai, a kiskatonákat jelenleg a kisebb nemzeti köztársaságokból érkezett társaik tartják félelemben. Mindehhez krónikus éhségérzet, elméretezett egyenruha és 400 rubeles (2800 Ft) havi zsold járul.

Pussy Riot pro és kontra

Németországban okozott élénk diskurzust az orosz punkcsapat, a Pussy Riot ügye a minap – Wittenberg város önkormányzata ugyanis Luther-díjra jelölte őket mint „bátor szószólókat” (főként az a momentum ragadta meg az előterjesztőket, hogy a Putyin-ellenes villámakció egy székesegyházban történt). A javaslat a teológusok egyes köreiben azonnal kivágta a biztosítékot, mindjárt össze is vitatkoztak, vajon Jézus a lányok oldalán van-e, vagy sem. Végül a díj másé lett. A női punkbanda kitartó rendszerességgel szerepel az orosz médiában; hazai pályán érezhetően kevesebb szimpatizánsuk van, mint Nyugaton. A három elítélt nő közül egyébként az egyiket nemrég szabadon engedték – ő volt az, aki nem fogadta el a felajánlkozó ügyvédek segítségét, hanem mást kért fel.
(L. K.)

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!