hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Döntő ütközet Ohióban
Sandy kifújja Obamát a Fehér Házból?

2012. 11. 08.
Mégis lesz októberi meglepetés? Az elnök­választások során rendszeresen felmerül a kérdés, hogy történik-e az utolsó hetekben valami olyan váratlan esemény, amely eldöntheti a versenyt. Idén sem volt másként: az elemzők egy része Iránt figyelte, mások valamilyen lelep­lező videó felbukkanását találgatták, ám végül  semmi olyan nem történt, ami egyik vagy másik irányba elbillentette volna a rendkívül szoros versenyt. Lapzártánkkor azonban az Atlanti-óceán felől megérkezett a Sandy hurrikán, amelynek az útvonalát és következményeit nemcsak a meteorológusok, hanem a politikai elemzők is nagyítóval figyelik.

Már mindenki elkönyvelte, hogy a kampány legfontosabb egyedi eseménye az első Obama–Romney televíziós vita volt, amely 90 perc alatt teljesen kiegyenlítetté tette a versenyt. Az október 3-ai összecsapás épp annyira hozta fel a republikánus jelöltet, hogy utolérje az elnököt, és az így kialakult patthelyzeten a további viták már nem is változtattak érdemben. Volt, aki úgy vélte, hogy Romney hajrája maga volt az October Surprise (októberi meglepetés), de a Sandy megjelenése mégis visszahozta a kiszámíthatatlansági faktort a kampányba.
A hurrikán Obama elnök számára nagyobb kihívás: azt jelenti, hogy a célegyenesben idejét és figyelmét meg kell osztania a választási rendezvények és a természeti csapással szembeni védekezés között. Ez elviekben jól is jöhet az elnöknek, mert dupla médiafelületet biztosít neki, ráadásul szükséghelyzet idején az amerikaiak hagyományosan a vezetőik mögé sorakoznak fel. Ugyanakkor a választás napjára a hurrikán a számítások szerint teljesen megszűnik, így a szavazóknak lehetőségük lesz értékelni az Obama-kormányzatnak a katasztrófaelhárítás terén nyújtott teljesítményét is.
Az elnök nyilvánvalóan el akarja kerülni azt a felháborodáscunamit, amely George Bushra csapott le a Katrina hurrikán után. Igaz, a keleti parti nagy médiumok Obama mellett állnak, de így is sok a bizonytalanság. Hogyan érinti a térségben élő bizonytalan szavazókat az, ha az árvízveszély miatt el kell hagyniuk az otthonukat, vagy nem tudnak eljutni a munkahelyükre, amelynek a megtartása miatt amúgy is aggódniuk kell? A gazdaságot is érinti a New York-i tőzsde leállása és a vihar miatt várható károk. Ha esetleg tragédiák is történnek, az szintén az elnökre csaphat vissza.
A hurrikán miatt lelassul vagy teljesen leáll a korai szavazás a térségben. Pedig az Obama-kampány nagy reményeket fűz az előzetes szavazáshoz: a demokraták hagyományosan nagyobb arányban élnek ezzel a lehetőséggel, ezért az elnök kampányrendezvényein mindenhol ott van a hatalmas „Vote Early” (Szavazz korán!) felirat. Idén minden korábbinál nagyobb az érdeklődés: október végére a becslések szerint a választók egyötöde már le is adta a voksát. Az elemzők azt is elképzelhetőnek tartották, hogy ez az arány az elnökválasztás napjára eléri a 40 százalékot. A vihar miatt ez aligha lesz meg, de bármi is lesz a hurrikán politikai mérlege, a leadott szavazatokat a Sandy már nem fújhatja át a másik irányba.
A keleti parti bizonytalanságok még inkább felértékelik a legnagyobb billegő államok jelentőségét. Bár a demokraták hivatalosan nem adták fel Floridát, úgy számolnak, hogy akkor sincs nagy baj, ha a félsziget 29 elektorát a jelenleg 2 százalékkal vezető Mitt Romney nyeri meg. A kulcsállam ugyanis idén Ohio lesz, amely 18 hellyel rendelkezik az elektori testületben. Obama stratégiája arra épít, hogy ha megtartja Ohiót, akkor hiába viszik el a republikánusok Floridát, Virginiát, Coloradót és New Hampshire-t (ez valószínűleg így lesz), a többi billegő államból (elsősorban Wisconsinból és Ne­va­dából) akkor is összejön annyi elektor, amennyi a biztos államokkal együtt kiadja a Fehér Házhoz szükséges bűvös 270-es számot.
Ohióban az első elnöki vita előtt Obama 7-10 százalékkal vezetett, de ez az előny október végére gyakorlatilag elolvadt. Ez azt jelenti, hogy akár megismétlődhet az, ami 2000-ben történt Floridában, vagyis az elnökválasztást egyetlen állam, és azon belül is maroknyi szavazat dönti el. (Elvileg még a legnagyobb amerikai magyar kolónia, a clevelandi magyarok is a mérleg nyelve lehetnek Ohióban. A közösség azonban politikai szempontból megosztott, az ötvenhatosok inkább a republikánusokra, míg a fiatalabbak Obamára szavaznak.)
Az egyik legismertebb amerikai politikai közvélemény-kutató cég vezetője, Scott Rasmussen szerint, ha Romneynak nem sikerült megszereznie Ohiót, akkor sincs veszve minden a számára, de az út sokkal nehezebbé válik. „Ha Ohio a demokrata oldalra áll, akkor Romneynak feltétlenül nyernie kell Wisconsinban, Coloradóban és még egy billegő államban. Ezt a hegyet sem lehetetlen megmászni, de a jelenlegi esélyek alapján komoly erőfeszítés kell hozzá” – állítja Rasmussen, aki szerint ez utóbbi esetben Wisconsin 10 elektora döntheti el a választást. Ezt az államot a közvélemény-kuta­tók október közepéig egyöntetűen Obamához ikszelték be, de azóta átkerült a billegő államok oszlopába. A legnagyobb amerikai tévétársaságok máris útnak indították stábjaikat a Nagy-tavak partján fekvő Wisconsinba.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!