A Fehér Ház üdvözölte az embargót, hangsúlyozva, hogy Teherán számára ez vissza nem térő lehetőség az atomprogramjával kapcsolatos aggodalmak eloszlatására. Az iszlám köztársaság azonban továbbra is állítja, hogy atomprogramja csupán békés célokat szolgál. A hónapok óta zajló tárgyalások során a nyugati hatalmak azt követelték Irántól, hogy fejezze be urándúsító tevékenységét, valamint zárja be a legfontosabb dúsítóüzemeket. A tárgyalássorozat a múlt hónapban akadt el, mivel egyik fél sem volt hajlandó kompromisszumokra.
A fundamentalista iszlám köztársaság egyik fő bevétele az olajexportból származik, a vasárnap életbe lépett embargóval ennek közel negyedétől esik el. Ezért Irán már korábban megfenyegette az Európai Uniót és az Egyesült Államokat, hogy válaszul lezárja a Perzsa-öböl kijáratában található, iráni fennhatóság alatt álló Hormuzi-szorost. Ez esetben a szankciót aláíró államok szállítóhajói nem jutnak át a csatornán, melyen a világ kőolajexportjának ötöde fordul meg.
A napi négymillió hordó olajat termelő Irán a világ második legnagyobb olajexportőre. A kőolajexport-kiesés hosszú távon jelentősen megviselheti az ország gazdaságát. Az elmúlt év során fokozatosan bevezetett, Iránt sújtó nemzetközi szankciók sorozata máris érezteti hatását. Az iráni pénznem, a riál zuhanórepülésbe kezdett, az ország hivatalos inflációs rátája pedig minden eddiginél magasabb. A gyárak, cégek százával bocsátják el alkalmazottaikat, és rendkívül magas a fiatal munkanélküliek aránya. Az élelmiszerárak a fellegekben járnak, egyre több családnak kell lemondania a hagyományos étkezési szokásairól, alapélelmiszerekről: húsról, gyümölcsről, cukorról. A hírek szerint kifogyóban vannak az iráni gyógyszeripar alapanyagai is.
2012. 07. 05. (XVI/27)
