hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Reszkessenek az árulók!
Válságtervek és erőszak a görög kampányban

2012. 06. 15.
A bankautomatákból való készpénzfelvétel korlátozásával, a tke­mozgások ellenrzésével és a schengeni egyezmény felfüggesztésével készül az Európai Unió az esetleges görög kilépésre. Bár Brüsszelben hangsúlyozzák, hogy a vészforgatókönyveket csak elméleti lehet­ségként készítették, az Eurogroup munkacsoportja részleteiben is foglalkozott azzal, hogyan lehet megelzni, hogy egy görög bank­pánik egész Európát megrázza. A június 17-ei megismételt válasz­tások esélyese, a Sziriza párt vezetje azt ígérte, hogy „hétftl el lehet felejteni a mentcsomagot”.

A felmérések szerint a görögök 75-80 százaléka szeretné megtartani az eurót, így az optimista forgatókönyvek azzal számolnak, hogy a radikális kampányígéretek ellenére a baloldali radikális Sziriza vezetője, Alexisz Ciprisz kormányra kerülve nem függeszti fel egyoldalúan az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött 130 milliárd eurós segélycsomag visszafizetését. Az euróövezet tagállamainak pénzügyminiszter-helyetteseiből és államkincstár-vezetőiből álló munkacsoport május 21-én, a patthelyzetet eredményező parlamenti választás után egyeztették a vészforgatókönyveket. Ennek alapján figyelmeztették az eurózóna országait, hogy készüljenek fel egy esetleges pánikhelyzetre, ha a görögök kilépnek, vagy kizárják őket a valutaunióból.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy a nagyvonalú, huszonnégy óra alatt megszavazott 100 milliárd eurós spanyol mentőcsomagnak (lásd kapcsolódó írásunkat) milyen hatása lehet a görögországi választásokra. Az első nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy a görögök Janus-arccal fogadták a bejelentést: egyrészt felháborodtak azon, hogy a spanyoloknak külön megszorításokat előíró feltételek nélkül adtak „ingyenpénzt”, miközben Athén számára egy sor húsba vágó ultimátumot csatoltak a pénzügyi mentőövhöz. Emiatt brüszszeli kettős mércét emlegetnek, ami a szélsőséges pártok (a szélsőbaloldali, sztálinista KKE és a neonáci Arany Hajnal) EU-ellenes propagandáját erősítheti. Ugyanakkor a spanyol példa felcsillantotta a reményt arra, hogy mégis újra lehet tárgyalni a görög segélycsomag feltételeit, amiről eddig az unió vezetői hallani sem akartak. Ez viszont a mérsékelt pártok (a Demokratikus Baloldal, a jobbközép Új Demokrácia és a szociáldemokrata PASZOK) érvelését segíti, akik azt mondják, hogy Görögország számára káoszt és teljes leszakadást hozna, ha szakítanának az euróval. A döntő kérdés, hogy a megismételt választásokból várhatóan legerősebb pártként kikerülő radikális baloldali Sziriza melyik oldalra áll. Ha el akarják kerülni, hogy a májusi választáshoz hasonlóan ismét patthelyzet alakuljon ki, akkor a kormányalakításhoz többpárti koalícióra lesz szükség, és ez rugalmasságra indíthatja Cipriszt.
Bár sokan bíznak abban, hogy az észérvek felülkerekednek, a választási kampányt megdöbbentő erőszak kísérte. Egy élő televíziós vitaműsorban a neonáci „Krisszi Avgi” (Arany Hajnal) párt szóvivője ököllel arcul ütött egy baloldali képviselőnőt, miután a beszélgetés során többen felemlegették a politikus ellen zajló büntetőeljárást. Illiasz Kaszidiariszt azzal vádolják, hogy 2007-ben részt vett egy pakisztáni származású egyetemi professzor elleni utcai támadásban. A szóvivő előbb vízzel leöntötte a Sziriza képviselőnőjét, aki számon kérte Kaszidiariszt holokauszttagadó kijelentései miatt, majd amikor a kommunista párti Liana Kanelli az inzultált képviselő asszony segítségére sietett, ököllel háromszor is megütötte a szintén középkorú politikusnőt. Az élőben közvetített verekedés után a neonáci politikus elmenekült a stúdióból, és ismeretlen helyre távozott. A hatóságok súlyos testi sértés vádjával körözést adtak ki ellene, de a harmincegy éves Kaszidiariszt – aki korábban kommandósként szolgált a hadseregben – a rendőrség egyelőre nem találta meg.
A görög közvélemény túlnyomó többsége elítélte az illegalitásba vonult nőverő politikust, aki viszont nagy meglepetésre közleményt adott ki arról, hogy feljelenti az „ellene támadó” képviselőnőket és a tévécsatornát, amely „rágalmakat sugárzott” róla, és „korlátozta személyi szabadságát”, amikor az incidens után be akarták zárni a stúdióba. (Kaszidiarisz egyszerűen letörte a stúdióajtó zárját, mielőtt a rendőrség kiért volna.)
Az Arany Hajnal elnöksége kiállt a szóvivő mellett. A szélsőjobboldali párt még a kilencvenes években alakult, de csak a májusi választáson jutott be először a parlamentbe. Alapítói a Nemzetiszocialista Tanulmányok című magazin szerkesztői voltak, akik rendszeresen méltatták Hitlernek az „emberiség érdekében tett erőfeszítéseit”, és nyíltan erőszakra szólítottak fel a kommunisták és bevándorlók ellen. Eddigi pályafutásukat rendszeresen erőszakos támadások és rasszista botrányok kí­sérték. Tagjaik közül többen börtönbe kerültek erőszakos bűncselekmények, köztük emberölési kísérlet miatt, és egyenruhás őrjárataik rendszeres felvonulásokat tartottak Athén „bűnözői negyedeiben”. Bár Görögország sokat szenvedett a második világháborús náci elnyomás és az 1967–74 közötti katonai diktatúra idején, a válság óta hangoztatott IMF- és bevándorlásellenes propagandájuk végül bejuttatta a neonáci pártot a parlamentbe. Vezetőjük, Nikosz Mihalolikosz a választási éjszakán azt nyilatkozta: „Reszkessenek, akik elárulták az országunkat. Most mi jövünk!”

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!