Jeórjiosz Papandreu hét eleji akciója hidegzuhanyként hatott Európára. A görög miniszterelnök válságtanácskozást tartott a minisztereivel és - miután menesztették a nemzeti hadsereg több magas rangú vezetőjét - úgy határoztak, hogy népszavazást írnak ki az ország megmentését célzó európai mentőcsomag elfogadásáról. Ezt megelőzően viszont egy bizalmi szavazást is tartanak, melynek eredményétől függően akár el sem jutnak majd a beígért népszavazásig. De ha mégis: amennyiben a görög nép nemmel szavaz majd, az egyet jelent az euró és az uniós mentőcsomag elutasításával, büszkeségükben viszont „magukra rántják a kétajtós szekrényt": jöhet vissza a drachma és az óriási infláció.
A sajtókommentárok alapján úgy tűnik, a görög kormányfőnek már „elege van" abból, hogy mindjárt belebukik a megszorításokba, hiszen patinás politikuscsaládból származik: nagyapja és apja is miniszterelnök volt. „Mondhatnak nemet a görög állampolgárok - természetesen -, de viselniük kell a döntésük következményeit" - nyilatkozta a görög pénzügyminiszter, akit az ellenzék „időhúzással" vádol, mondván: az igazi megoldás az új kormányválasztás lenne. De ez utóbbit is könnyen elérhetik. Habár ez a kis belpolitikai játszma most már fájdalmasan kontinensméretű. Ha ugyanis az ellenzék arra buzdítja a lakosságot, hogy szavazzanak az euró és a megszorítások mellett, akkor ezzel beismerik, hogy „nekik sincs jobb ötletük". Ha viszont a „nem" szavazatra buzdítanak, akkor egy alternatív javaslattal is elő kellene állniuk, ami egyet jelent az EU-n kívüli Görögország víziójával. Ezért az ellenzéknek az lenne a legjobb, ha a bizalmi szavazáson elbukna a Papandreu-kormány.
Nem mellékes tény, hogy a görögök még nem kapták meg az IMF (Nemzetközi Valutaalap) novemberben esedékes 8 milliárd eurós támogatását. Az eredeti tervek szerint az IMF igazgatótanácsa november közepén ülne össze, hogy döntsön az országnak szánt következő részlet kiutalásáról. Ám az aktuális eseményeket tekintve nehéz elképzelni, hogy akár egy centet is adnának nekik az idén.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2011. 11. 04. (XV/44)
