Az összecsapásokban legutóbb több tucat ember életét vesztette. Szándékosan gyújtogatnak a szudáni kormánykatonák az ország területi vitáját képező, olajban gazdag részén, Abjei térségében. Az atrocitásról a világ közvéleménye George Clooney amerikai színész által tavaly decemberben elindított műholdas nyomon követési programja révén szerezhetett tudomást.
A hivatalos eredmények szerint a választók több mint 98 százaléka az olajban gazdag déli országrész önállósulására, egy új ország létrehozására voksolt. A január elején megtartott egyhetes népszavazás hivatalos eredményeit először al-Basír elnök kapta kézhez, aki elismerte és elfogadta a dél-szudániak akaratát. Február 14-én a föld 193 országa a Dél-Szudán név mellett döntött, többnyire pragmatikai okokból, mivel ezt az elnevezést eddig is használták.
Új idők járnak Afrikában: Dél-Szudán a második új állam a szomszédos Eritrea mellett az afrikai kontinensen, amely a gyarmatosítás idejéből örökölt határokat népszavazással felülbírálta (pontosabban a harmadik, ha beleszámítjuk Algériát, amely szintén 1962-ben így vált függetlenné).
Szudán 1956-os függetlensége óta a 2005-ös békemegállapodásokig, tíz év kivételével észak és dél mindig polgárháborút vívott egymással. 2003-ban tört ki a dárfúri konfliktus az ország nyugati részén, így békéről továbbra sem lehet beszélni. Az egyébként 500 etnikai csoportot és 100 nyelvet számláló országot 41 millió lakossal két nagy csoportra szokták osztani: egyrészt az északi arab lakosság, illetve az arabizált (de fekete vagy világosabb fekete bőrű) pásztortörzsek, másrészt a teljesen fekete bőrű, animista (ősi vallásokat követő) földművelő törzsek, amelyeknek csak elenyésző százaléka keresztény, bár ez az arány az elmúlt harminc évben folyamatosan többszöröződött, emiatt a „keresztény délt” szokták szembeállítani a „muzulmán északkal”.
Az északi rész (az ország három-negyede) sivatagosodása és az ivóvízkészletek drámai csökkenése miatt az arab nomád csoportok egyre délebbre vagy nyugatra keresnek megélhetést. A jelenlegi elnök, al-Basír 1989-es hatalomra jutása óta fegyverekhez juttatta a nomád törzseket, sőt megígérte nekik, hogy amennyiben sikerül kiirtani a feketéket, megkaphatják a földjüket. (Afrika szerelmese. Hetek, 2010. október 15.) Ez a jelenség nemcsak az animista, illetve keresztény törzseket érintette délen, hanem nyugaton az egyébként muzulmán fekete törzseket is. Emiatt al-Basír diktatúráját „dupla appartheidként” szokták emlegetni, mivel a vallás és a bőr színe alapján diszkriminálja polgárait. Sőt az apartheidnél rosszabb rendszer ez, mivel al-Basírt azzal vádolják, hogy népirtást rendez az értéktelennek ítélt etnikai csoportok ellen. Ezt a vádat 2009-ben a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ugyan elejtette, de az emberiség elleni bűncselekmények és a háborús bűnök miatt nemzetközi letartóztatási parancsot adott ki al-Basír ellen.
2011. 03. 11. (XV/10)
