A második pont: soha semmi olyant nem csinálok, ami árt. Nem iszom, nem dohányzom. És van egy harmadik dolog, a munka: azt nem szabad abbahagyni. És az a fontos, hogy az ember azt csinálja, amit szeret. Én például egész életemben csak egy dologgal foglalkoztam: nemzetközi pénzügyekkel. Állítólag ebben jó is vagyok. Ahhoz, hogy az ember abból éljen, amit szeret, először is érteni kell hozzá."
Fekete úr hű maradt programjához: október 22-én, kilencvenegy évesen még a bankja ügyeit intézte. Október 23-án - mondhatni stílszerűen, egy bankszünnapon - elköltözött.
Fekete János az első világháború utolsó évében született, tizennyolc évesen már a Szarvasi Takarékpénztár irattárosaként kezdte a pályafutását, választásához aztán közel háromnegyed évszázadon keresztül ragaszkodott. Egyetemre a származása miatt nem vették fel -1936-ot írtak. A háborúban két évet a fronton, két évet pedig hadifogságban töltött.