hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Románia: Az igazi ősszel jön
EP-választások

2009. 05. 22.
Románia igazából nem az EP-választásokra készül: az unió nagyon nem izgatja a közvéleményt, csak amikor arról van szó, megkapja-e az ország a támogatásokat, vagy elvonással büntetik az elmaradt igazságügyi reform és a változatlan korrupció miatt. Románia az európai parlamenti választásokkal is az őszi elnökválasztásokra készül. A júniusi eredmények szinte kizárólag ennek fényében érdekesek.

Ez a történet korábban lefutottnak tűnt: Basescu elnök éveken át magabiztosan vezette a listákat. A válság azonban mindent felülírt, Basescu népszerűsége keményen esik. Valami súlyosan megbomlott a populáris elnök körül: most, hogy a krízis következtében egyre zuhan a gazdaság, egyre több nagy cég is bezárásra vagy működése felfüggesztésére kényszerül, egyre több a munkanélküli, egyre nehezebbek a megélhetési viszonyok, erősen visszaüt a korábbi szociális demagógia, különösen a tavalyi választási ígéretözön. Basescu nemrég elismerte: hiba volt ősszel aláírnia a kampány hevében a törvényt a pedagógusok 50%-os béremeléséről, ez önmagában is új elem a politikus esetében, mármint hogy elismeri korábbi hibáját. De Románia idei GDP-mínuszai a magyarországiaknál is fájdalmasabbak: míg mi nulla környékéről esünk 6 százaléknyi negatívba, ugyanez a mélypont Romániában plusz 7-8 százalékról sokkal nagyobb zuhanás. Itt is bajban vannak a hitelesek, egyre nehezebb a nyugdíjasoknak, levegő után kapkodnak a kiscégek és az átlagjövedelemből élők, de mindez olyan évek után, mikor a politikai osztályon belül azon zajlott a vita, kinek köszönhető a csodálatos gazdasági fellendülés. Hónapok alatt ekkorát esni – ezt még a szeretett népfia-elnök is nehezen vészeli át.
Ráadásul visszaüt, hogy minden fontos döntést ő hozott, különösebb alkotmányos cécó nélkül a gyakorlatban bevezetve Romániában az elnöki rendszert. Tehát most utólag is lehet minden fontos döntésért őt hibáztatni, hiába propagálja a pártja teljes erőből az előzőleg kormányzó nemzeti liberálisok felelősségét. Az államfő ugyan igyekszik úgy irányítani, hogy a kellemetlen döntések felelősségét továbbra is a kabinetre hárítja, és az olyan gonosz hatalmakra, mint a hitelfeltételeket megszabó IMF.
De az elnök nehézségeit tetézi, hogy komoly ellenfelei akadtak. Egyfelől a pártjával együtt kormányzó szociáldemokrata vezér Mircea Geoana, másfelől a Nemzeti Liberális Párt nemrég megválasztott, tehetséges és fiatal vezetője, Crin Antonescu. Veszélyes sötét ló Radu herceg, a királyi családba beházasodott, jó kiállású egykori katonatiszt, aki azzal az egyszerű pozícióval, hogy az emberek mögötte tudják Mihály királyt, máris esélyesként kiáltatott ki. Basescunak meg kell küzdenie a parlamentből kiesett Nagy Románia Párt elnökével, Corneliu Vadim Tudorral is, mármost ezt az ellenfelet elsősorban magyarellenes demagógiával, nagyromán nacionalizmussal kellene legyőznie. Ami azért pikáns helyzet, mert közben Basescu – legalábbis egy feltételezett második forduló esetén – erősen számítana a romániai magyarok szavazatára is, nem hiába udvarolt nekik oly hevesen az RMDSZ nemrég tartott kongresszusán.
Az EP-választások igazi tétje tehát most a román belpolitikában nem az, ki jut be, és ki nem jut be az Európai Parlamentbe, hanem hogy június 7-e után, az eredmények fényében hogyan dönt az államfő, indul-e a következő ötéves periódusért. Vagy ha annyira rossz lesz a gazdasági helyzet, és annyira a fejére nőnek az ellenfelek, akkor otthagyja az egészet, és maga helyett miniszterelnökét és pártja vezetőjét, Emil Bocot teszi meg elnökjelöltnek – őt verjék meg helyette. De azért jó tudni, Basescu pozíciója a listákon még mindig bőven a legjobb, és a sok vetélytárs lehet, hogy elsősorban az ellentáborát gyengíti.
Igazi tétje, döntő és aktuális jelentősége az EP-választásoknak épp a magyarok számára mutatkozik, és ez teszi érthetővé azt a Magyarországról nézve különösen racionális, de nem eléggé értékelt döntést, hogy a két legfontosabb politikai szárny, az RMDSZ és a Tőkés vezette magyar ellenzék összefogjon egy közös listával erre az alkalomra, sőt, a további, az egész közösséget érintő döntésekre. A magyar politikusok kiszorultak a kormányzásból, de lassan szinte teljesen kiszorulnak a helyi vezetésből is, ott is, ahol amúgy ők vannak többségben: a Romániában a helyi választott testületeknél erősebb hatáskörű helyi kormányhivatalok irányítása mostmár túlnyomórészt a románok, a győztes pártok lokális klientúrája birtokába került.
Kormányszinten tehát nincs lehetőség a magyar kisebbség érdekében befolyásolni az eseményeket, a parlamentben az RMDSZ nem tud semmit átverekedni, még a kisebbségi ügyekben megértő liberálisok segítségével sem. Létfontosságú tehát, hogy a számára valóban nehezen elviselhető többségi román döntések, illetve maga a helyi román hatalomátvétel ellen is az európai fórumokon lépjen fel, Strasbourgban és Brüsszelben próbáljon nyomásgyakorló támogatást találni problémái megoldásához.
A magyarországi EP-képviselőkkel együttműködve a várhatóan két–négy romániai magyar euro-parlamenter is képes tenni ebben az ügyben valamit.
Másfelől azért megvan a jelentősége az EP-választásoknak a romániai belmagyar viszonyokban is. Ha sikerül megvalósítani a Tőkés-féle Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács „Legyen négy!” - jelszavát, vagyis a listavezető Tőkés László, az RMDSZ –es Winkler Gyula és Sógor Csaba után a negyedik magyar jelöltet, Szilágyi Zsolt EMNT-alelnököt is bejuttatni, ez esetleg azt a logikát erősíti majd, hogy mivel az RMDSZ is, az EMNT is két-két képviselőt volt képes megszavaztatni, ez az egyen­lőség Tőkésék értelmezésében egyben a két szervezet egyenrangúságát is jelenthetné.
Az eddig voltaképp igazi struktúra nélkül működő Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács bejegyzett mozgalommá alakulna, és a 2–2-es eredményre hivatkozva immár a romániai magyarság másik elismert szervezeteként lenne a mostani magyarországi ellenzék megfelelője a legnagyobb határon túli magyar közösségben. Végre megvalósulna, amit a gyengén politizáló, vitatott vezetésű, a választási vereségeket nem indulással kikerülő Magyar Polgári Párt nem tudott megvalósítani, komoly és hivatalos ellenfele lenne az eddig egyeduralkodó RMDSZ-nek. A mindenkori magyar kormány kénytelen lenne a Tőkés-féle mozgalmat is hivatalosként kezelni, a mozgalom pedig követelhetné a magyarországi támogatásoknak is a felét. E logika anyaországi érvényesítése persze egy újabb szavazáson múlna, ez már Magyarországon zajlik, 2010-ben, vagy előbb.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!