hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Területeket, de miért?
Újabb engedményekre kényszerül Izrael az annapolisi csúcson

2007. 11. 28.
Állítólag megszövegezték a közös izraeli–palesztin nyilatkozattervezetet a november 27-én a Maryland állambeli Annapolisban megrendezendő konferenciára – jelentette az izraeli hadsereg rádióadója, a Galei Cáhál. Az egyezség az izraeli főtárgyaló, Cippi Livni külügyminiszter és a palesztin küldöttség feje, Ahmed Korei között jött létre, bár néhány kisebb kérdésben még nincs megállapodás. A nyilatkozat tartalmáról nincs információ, annyi azonban bizonyos, hogy a nemzetközi konferenciára a napokban kimentek az amerikai meghívók.

A nyilatkozattervezet megszövegezése váratlan fejlemény, hiszen vasárnap még
arról szóltak a hírek, hogy a nézetkülönbségek áthidalhatatlanok, és emiatt nem
lesz közös nyilatkozat a konferencián. A palesztinok ugyanis az utolsó
pillanatig ragaszkodtak ahhoz, hogy valamennyi alapvető kérdésről elvi
megállapodásban határozzanak. Követelték a palesztin menekültek visszatérési
jogának elfogadását, a zsidó települések fejlesztésének teljes leállítását és
Kelet-Jeruzsálem zsidó óvárosát, benne a Siratófallal. Izrael e követeléseket
elutasította. Olmert vállalta az illegális előőrsök felszámolását
a Nyugati-parton, és nem létesített új zsidó települést, de a már létezők
természetes növekedését nem volt hajlandó befagyasztani. A kormányfő számára már
az is nagy kockázatot jelent, hogy hozzájárulna Jeruzsálem felosztásához. Azt
azonban végképp nem fogadhatja el, hogy egy ilyen felosztásban a zsidó óváros és
a Siratófal palesztin kezekbe kerüljön. A koalíció két jobboldali pártja, a
szefárdi haredi párt, a Sasz és az Izrael a Hazánk jelezte, hogy amennyiben
Olmert beadja a derekát Jeruzsálem felosztása ügyében, kilépnek a koalícióból,
és Olmert pártja kisebbségbe kerül a knesszetben. A kormányfő helyzete amúgy is
ingatag az ellene folytatott háromrendbeli ügyészi büntetőeljárás miatt.
Ráadásul a legfőbb számvevő év végi jelentésében is bírálta a kormányfőt a
hadsereg felkészületlensége miatt, amely világosan megmutatkozott a tavaly nyári
libanoni háborúban. És akkor még nem beszéltünk a rövidesen megjelenő
Winogradov-jelentésről.

Izrael szerette volna, ha a megállapodás szervesen illeszkedik a nemzetközi
kvartett „békemenetrendjébe”. Ez azt jelentette volna, hogy a Palesztin Hatóság
hatékony küzdelmet indít a terrortevékenység és az ehhez kapcsolódó
infrastruktúra felszámolására. Fel kellett volna oszlatnia a
terrorszervezeteket, be kellett volna gyűjtenie az illegálisan kinn lévő
fegyvereket, és meg kellett volna szüntetnie a korrupciót a Palesztin Hatóságon
belül. Még az Abbász irányítása alatt álló terrorcsoportok sem voltak hajlandóak
leadni fegyvereiket, a Hamaszról nem is beszélve. A terrorveszély a konferencia
közeledtével pedig egyre fokozódik. Az izraeli biztonsági erők teljes
harckészültségben állnak. Több mint tíz öngyilkos merényletet jeleztek előre,
köztük vannak lehetséges elkövetőként nemcsak a Hamasz és az Iszlám Dzsihád, de
a Fatahhoz tartozó különböző szervezetek is.

Mindezek ellenére az izraeli kormány hétfői ülésén úgy döntött, hogy szabadon
enged 441, a Fatahhoz tartozó terrorizmus miatt elítélt bebörtönzöttet. A
jelentés szerint egyikük sem ölt izraelit, és vállalta, hogy felhagy a
terrorista tevékenységgel. A kabinet határozata ellen szavaztak nemcsak a Sasz,
ultraortodox és az Izrael a Hazánk jobboldali pártjának miniszterei, de Saul  Mofáz
közlekedésügyi és Jichak Aharonovics turistaügyi miniszter is a kormányzó
Kadimából.  A döntést bizalomerősítő lépésként hozták meg, nem a palesztinok
érdemei miatt, véli Avigdor Lieberman, az orosz bevándorlók pártjának vezetője,
a stratégiai ügyek minisztere. Ők ugyanis mindent megtettek annak érdekében,
hogy izraelieket gyilkoljanak, de kísérleteiket a biztonsági erők
meghiúsították. Izrael jelentős biztonsági kockázatot vállal a közel 600
terrorista szabadon engedésével. Nem csoda, hogy a belbiztonsági erők ellenezték
a fogolyelengedési akciót. Ráadásul minden ellenszolgáltatás nélkül. Ennek első
eredményeként a Fatah megölette Ido Zoldan 29 éves Karnei Somrun-beli lakost. A
férfi autóját egy robogó, palesztin rendszámú kocsi utasai ölték meg. A
felelősséget Abbász terrorszervezete, a Fatah, Al-Aksza Mártírjainak Brigádja
vállalta magára.

Olmert és Livni kérte a palesztinok állásfoglalását Izrael zsidó államként való
meghatározása mellett is. A palesztin vezetés erre sem volt hajlandó. Szaeb
Erekat palesztin tárgyaló a régi PFSZ álláspontot hangoztatta. A zsidóság nem
számít nemzetnek, csak vallás. E felfogás mögött a palesztinok Izraelbe való
hazatérési jogának az elismertetési szándéka áll, és alapvetően a zsidó állam
felszámolását célozza. Megjegyezzük, hogy ez szöges ellentétben áll a nemzetközi
kvartett road mapje és Bush amerikai elnök céljával, a két egymás mellett
békében élő nemzetállam koncepciójával.

A meghívót az amerikai nagykövetségek juttatják el az egyes országok
külügyminisztereihez. A tervek szerint az amerikai elnök George W. Bush is
ellátogat a konferenciára, amelyen Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter
elnököl majd. November 26-án ünnepi vacsora lesz az amerikai
külügyminisztériumban. Ehud Olmert kormányfő és Mahmúd Abbász, a Palesztin
Hatóság elnöke november 27-én reggel találkozik George W. Bush amerikai
elnökkel, amelyet délután követ majd a „fő esemény” a közös nyilatkozat
felolvasásával. Lényegi tárgyalás a konferencián nem lesz, az a rendezvényt
követően indul majd meg. A palesztinok szerettek volna konkrét napi- és
időrendet, de Izrael nem volt hajlandó erre elkötelezni magát.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár vasárnap azt nyilatkozta, hogy reméli, „a nemzetközi
konferencia jó kezdete lesz az összes probléma megoldására irányuló hiteles
folyamatnak, és a felek gyakorlatiasabb és valóságszerűbb álláspontot foglalnak
el”. Ki Mun részt kíván venni a konferencián, melyről a jövő héten már többet
fogunk tudni.

Fagypont

Egy vezető vatikáni diplomata szerint az elmúlt időszakban romlott a Vatikán
és Izrael államának kapcsolata, melyért az egykori pápai küldött Izraelt
hibáztatja. Pietro Sambi érsek úgy vélekedik, hogy a zsidó állam nem tartja meg
az egyházi földdel, adókkal és az arab keresztény vezetők utazásával kapcsolatos
ígéreteit.

A vatikáni diplomata, aki jelenleg XVI. Benedek pápa küldöttjeként Washingtonban
tevékenykedik, a következőképpen nyilatkozott: „ha őszintének kell lennem, akkor
a katolikus egyház és Izrael állama közötti viszony jobb volt, amikor nem volt
hivatalos diplomáciai kapcsolat.” Sambi elmondta, hogy a pápa 1993-ban „a hit
cselekedeteként” döntött úgy, hogy diplomáciai kapcsolatot létesít Izraellel. A
függőben lévő kérdések az egyházi tulajdont, a katolikus csoportok által végzett
szolgáltatásokat, valamint az egyház számára biztosított adómentességeket
érintik.

Az érsek „érzékeny pontnak” látja a Ciszjordánia területén tevékenykedő arab
keresztény egyházi tisztviselők utazásainak engedélyezését, melyet Izrael
biztonsági okokból korlátozott. A vatikáni diplomata arra panaszkodott, hogy a
knesszet nem hagyta jóvá a mindkét fél által aláírt megállapodásokat, továbbá
hangsúlyozta, hogy az adókkal kapcsolatos egyeztetések közel tíz éve folynak
eredménytelenül, melyekért Izrael „politikai akaratának hiányát” tette
felelőssé.

Mark Regev izraeli külügyminiszteri szóvivője a vatikáni diplomata kritikáival
kapcsolatosan kijelentette, hogy Izrael jó kapcsolatra törekszik a Vatikánnal,
és komoly erőfeszítéseket tesz arra, hogy a két fél között létező szakadékokat
áthidalják. A Vatikán részéről pedig Frederico Lombardi szóvivő leszögezte, hogy
az interjú a diplomata véleményét és személyes tapasztalatát tükrözi. Lombardi
szerint Őszentsége továbbra is „a tárgyalások gyors lezárásában” és a „meglévő
problémák” közös megoldásában reménykedik, ahogy ezt szeptemberben Simon Peresz
izraeli elnökkel való találkozója során kifejezte.

Az év elején komolyabb feszültség alakult ki Izrael és a Vatikán között, mivel a
pápai állam izraeli nagykövete kezdetben úgy döntött, hogy bojkottál egy
holokausztmegemlékezést amiatt az állítás miatt, hogy a második világháború
alatt XII. Piusz pápa nem emelte fel szavát a zsidók tömeges gyilkolásával
szemben. Problémát okoz továbbá, hogy több kulcspozícióban lévő egyházi
tisztviselő tagadja a zsidók holokauszttal kapcsolatos állításait.

Korábban pedig egy vatikáni nyilatkozat következtében alakult ki feszültség,
melyben az állt, hogy a pápa nem tud elítélni minden palesztin öngyilkos
merényletet, mert Izrael gyakran olyan illegális lépésekkel torolta meg ezeket,
melyeket szintén el kellett volna ítélni.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!