hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A per elmaradt, az ítélet nem
Ünneplés és könny Pinochet halála után

2006. 12. 19.
91 éves korában, 2006 ezüstvasárnapján Santiago de Chile katonai kórházában meghalt Augusto Pinochet, a hetvenes évek egyik politikai szimbóluma. Az idősebbek emlékeznek még rá, hogy hazájuk egy másik jelképét, demokratikusan megválasztott és baloldali elnökét, Salvador Allendét miként árulta el és buktatta meg 1973. szeptember 11-én. A hírtelevíziók világszerte élőben mutatták, amint több ezren tódultak az utcákra, pezsgővel és tánccal ünnepelve a halálhír bejelentését.

A későbbi diktátor 18 nappal a végzetes 1973-as hatalomátvétel előtt – még
mint a hadsereg főparancsnoka – hűséget esküdött Allendének. Pinochet aztán
megszegte esküjét, bombáztatta a Moneda-palotát, ahol Allende (aki mint utóbb az
úgynevezett Mitrokin-dossziékból kiderült, a KGB szolgálatában is állt) egy
1990-ban elrendelt vizsgálat szerint öngyilkosságot követett el.

Minden diktatúrának megvan a maga mikrotörténete. A diktátor leghíresebb képén
sötét szemüvegben pózol, maga előtt keresztbefont karral. Tort ül az áldozatai
fölött. Az úgynevezett Rettig-dosszié szerint összesen 3197 baloldalit
gyilkoltak meg a katonai junta 17 éve alatt, közülük még ma is 1192 eltűntnek
számít vagy temetetlen. 1975-ben csak az úgynevezett Kolumbusz Titkos Művelet
során 119 személyt vittek el otthonukból a DINA – a titkosrendőrség – emberei,
akik egy 2004-es jelentés szerint „komolyan hozzájárultak a tábornok személyes
hatalmának a megerősítéséhez, nemcsak azáltal, hogy háborút vívtak a marxizmus
ellen, hanem azzal is, hogy semlegesítették saját katonai rendszerének
lehetséges belső riválisait”. Ekkor vált például Prats tábornok és felesége
merénylet áldozatává Buenos Airesben, ami miatt később már az argentin szomszéd
is Pinochet kiadatását kérte. Baltasar Garzón spanyol vizsgálóbíró 94 spanyol
állampolgársággal is rendelkező chilei megkínzása miatt adatott ki ellene
nemzetközi elfogatóparancsot.

Az aggastyán hatalma ekkor, 1998-ban fogyott végleg el, pedig mindent megtett
ennek elkerülésére. A diktátor 1978-ban amnesztiatörvényt adott ki, de
1983–84-ben már tüntetnek, 1986-ban pedig merényletkísérletet követnek el
ellene. A legfájóbb azonban az volt számára, hogy 1988-ban egy népszavazáson a
haza jótevőjét mint egyetlen jelöltet a chileiek 55,2 százaléka mégsem akarta
újabb 8 évre az elnökének látni. Ezután hatalma fokozatos átadásába kezdett:
1990 márciusában Patricio Aylwin veszi át az elnöki tisztségét, de úgy, hogy az
örökös szenátor még 1998-ban is a hadsereg főparancsnoka maradhat – erről
2001-ben mond le –, cserébe a sérthetetlenségért, amit mint volt államfő
élvezhet. Piszkos ügyei mégis napvilágra kerültek, legutóbb sötét kokainügyletek
és vegyi fegyverek raktározása, továbbá az úgynevezett Riggs-botrány, amely
szerint ő és családja 27 millió dollárnyi „adományt” tartott külföldi és titkos
bankszámláin.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!