Egy floridai bolt portálja a hurrikán után. Elfújta az akciót Fotó: Reuters
A hurrikánszezon rendszerint június 1-jén kezdődik; és egészen november végéig tart, de a legpusztítóbb viharok az augusztus és október közötti időszakban kezdik meg tombolásukat. Átlagosan évente tíz trópusi vihar keletkezik az Atlanti-óceánon és a karibi térségben, amelyekből körülbelül hat fejlődik hurrikánná. A hurrikánok közül rendszerint kettő-három éri el a kritikus erősséget. Az elmúlt nyolc év megfigyelései alapján azonban úgy tűnik, ez a trend megváltozott, és várhatóan még legalább egy évtizedig vagy talán még tovább is átlagon felüli viharintenzitás várható. A jelenség okát többnyire a globális éghajlatváltozásban látják – a tudósok szerint az óceán felmelegedése, a nyári monszuntevékenység nyugat-afrikai erősödése, illetve gyengülése az Amazonas térségében kedvező feltételeket teremt a hurrikánok kialakulásához. Ugyanakkor a jelenség nem teljesen új keletű, a tudósok szerint a 30-as és 50-es évek között hasonló trend érvényesült, és az átlagosnál több trópusi vihart figyeltek meg abban az időszakban is.
Az idei előrejelzések szerint azonban ebben a szezonban akár tizenöt trópusi vihar is kialakulhat, és ezek közül akár kilencből is kifejlődhet hurrikán. A hurrikánokkal kapcsolatos feljegyzések és adatok egészen az 1851. évig nyúlnak vissza, de úgy tűnik, még egyszer sem fordult elő, hogy a szezon ilyen korai szakaszára már öt, névvel megkeresztelt trópusi vihar kialakult volna. A trend és az előrejelzések tehát nem túl kecsegtetőek, ennek ellenére az Egyesült Államok tizenkét veszélyeztetett parti államában a lakosság 56 százaléka véli úgy, hogy neki nem árthat a vihar, noha gyakorlatilag semmilyen előkészületet nem tett arra az esetre, ha otthonára mégis lecsapna egy "arra tévedt" hurrikán.
Az előző héten tomboló Dennis Kubában tizenhat, Floridában négy, Haitin öt – sőt egyes források szerint huszonkettő – halálos áldozatot követelt. Kubában 1,4 millió, Floridában 1 millió embert kellett evakuálni a vihar útjából, akiket ideiglenesen iskolákban, kórházakban, önkormányzati épületekben helyeztek el. Amint az Fidel Castro vihar utáni – hétfő este megkezdett és egészen kedd reggelig tartó, ám a többség által az áramkimaradás miatt elmulasztott – beszédéből kiderült, Kubában 120 ezer otthont érintett a hurrikán, ebből 15 ezret pusztított el teljesen, vagy rongált meg súlyosan, az anyagi kár 1,4 milliárd dollárra tehető. A Kuba középső részén található zöldség- és citrustermelő földeket a vihar szinte teljesen elpusztította. Az Egyesült Államok 50 ezer dollár azonnali segélyt ajánlott fel Kubának, Castro azonban a felajánlást visszautasította, csakúgy, mint az Európai Unió által felajánlott segélyeket. A kubai vezető hangsúlyozta: csak olyan baráti államoktól fogad el segítséget, mint például Venezuela.
2005. 07. 15. (IX/28)
