hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Találkozás Európa peremén
Ukrán–török csúcstalálkozó

2005. 06. 21.
Tisztázódnak a keleti frontvonalak? Ezzel a kérdéssel került az európai sajtó reflektorfényébe Viktor Juscsenko ukrán elnök múlt heti törökországi látogatása. A kérdés jogosságához nem férhetett kétség, hiszen Juscsenko ankarai nyilatkozatai szerint a Törökország és Ukrajna között lezajlott tárgyalásokon nemcsak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről esett szó, hanem arról is, hogy a két keleti hatalom együtt, majdani EU-tagországként hogyan járulhat majd hozzá a kontinens egységéhez.



Viktor Juscsenko ukrán elnök Ankarában. Török induló Fotó: Reuters

Az ukrán elnök optimista hangulatához az időzítés tulajdonképpen nem volt éppen tökéletes. A látogatás előtt egy héttel lezajlott franciaországi és hollandiai népszavazások eredménye alapján a szakemberek úgy vélekedtek, erőteljesen csökkent az újabb bővítési kedv Európában. Ez pedig nem kedvezett az évtizedek óta Brüsszel falait ostromló Ankarának. A sokkal később jelentkező Kijev rohamosan csökkenő esélyeiről nem is beszélve. Ennek ellenére a kijevi elnök nyilatkozata komoly visszhangra talált. Ennek mindenekelőtt az volt az oka, hogy a két ország között meglehetősen szembeötlők a hasonlóságok. A BBC a következőképpen foglalta össze a közös vonásokat: "mind a két ország szegény, területük hatalmas és a mind a kettő óriási ambíciókat táplál a belépést illetően".

Az európai fővárosokban hasonló elemzések láttak napvilágot. Van, ahol a jogállamiság hiányát helyezték előtérbe, van, ahol a polgári intézmények hiányát, és van, ahol a nagy szegénységet. Az európai politikusok tudatában voltak annak, hogy a részletek most nem érdeklik az európai közvéleményt, a lényeg, hogy az együttesen 120 milliós lakossággal rendelkező két ország felvételét az EU jelen pillanatban nehezen emésztené meg. Így együtt említve, a török és az ukrán csatlakozás valóságos rémképnek tűnt már az átlag európai polgár számára.

Pedig minden nézőpont kérdése. Minden attól függ, hogy a dolgot honnan szemléljük – mondják Ankarában és Kijevben. Az Európa peremén fekvő két ország ugyanis nemcsak a fenti közös vonások miatt közeledett egymáshoz, hanem a hasonló geostratégiai feltételek miatt is. Mindkét ország az Európai Unió és a konfliktusokkal tűzdelt keleti régiók között van. Ukrajna Oroszországtól határolja el az uniót, Törökország pedig a Közel-Kelettől. Ez adja e két ország rendkívüli fontosságát az EU számára.

Földrajzi fekvésük alapján lehetnének akár ütközőzóna is, ám maga Kijev és Ankara is inkább az Európát és a távolabbi térségeket összekötő hídként tekint magára. Ez az egyik legfőbb érv, amelyet európai uniós tagságuk
mellett többnyire felhoznak. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy mindkét országban fennáll a veszélye annak, hogy Nyugat-ellenes érzelmek kapnak lángra, amennyiben nem történik előrelépés európai integrációjuk terén.

 Azonban nemcsak erről volt szó az Erdogan-Juscsenko találkozón: az Európai Unió árnyékában egymásra talált két ország csendben fektette le a
hosszú távú együttműködés alapjait. Juscsenko három nap alatt találkozott az összes fontos török politikussal, és összesen hat szerződés aláírására került sor. Ezek a kétoldalú szerződések fogják majd szabályozni Törökország és Ukrajna viszonyát, amely a politikusok ambiciózus tervei szerint nagy reményekkel kecsegtet. A független szakemberek szerint is megvalósíthatónak vélt tervek alapján a két ország közötti kereskedelem még ebben az évben megduplázódik, és év végére eléri a 4 milliárd dollárt. Ötéves távlatban pedig még a 10 milliárd dolláros kereskedelmi mérleg sem tűnik merész álomnak. 

 Ugyanakkor ezek a kapcsolatok a fontos stratégiai elemeket sem nélkülözik. Ezek közül talán kettőt érdemes megemlíteni. Az egyik az a szűkszavú
nyilatkozatokban éppen csak megemlített információ, miszerint Kijev és Ankara között nukleáris együttműködés jöhet létre. A másik fontos stratégiai elem Ukrajna azon törekvése, hogy Oroszországtól mindinkább függetlenítse magát, és helyette Törökországtól kapjon segítséget. A tervek szerint Ukrajna az elkövetkező évek folyamán fokozatosan növeli majd iráni földgáz- és közel-keleti kőolaj-behozatalát az orosz energiahordozókkal szemben. Ezen a ponton lép színre Törökország, hiszen ezek a szállítások csak török földön keresztül történhetnek. 

 Látható tehát, hogy igen sokoldalú kapcsolat köti össze az Európa peremén fekvő két országot. Az a vita, hogy Törökország és Ukrajna mennyire helyezkedik el az európai határokon belül, még természetesen sokáig folytatódik majd. De ez tulajdonképpen nem is lényeges. 

A gyakorlat azt mutatja, hogy az EU csupán a jelenlétével és az általa kínált potenciális lehetőségekkel is hatalmas perspektívákat adhat olyan országoknak, amelyek eddig egymást észre sem akarták venni. Talán ez a legfőbb tanulság.

(a szerző a CNN Turk budapesti tudósítója)

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!