hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A kivonulás ára
Százezer tiltakozó Gázában

2005. 05. 03.
Több tízezer izraeli indult útnak 1500 busszal a Gázai övezetbe, hogy támogatásukról biztosítsa a kitelepítésre váró telepeseket. A demonstrálók – akik közül sokan a kivonulás ellenzőinek jelképévé vált narancssárga zászlókkal és pólókkal vonultak végig a tengerparti településeken – célja az, hogy felhívják a figyelmet a nyárra tervezett kivonulás veszélyeire. "A terroristáknak tett engedményekkel nem lehet semmit elérni" – állt az egyik transzparensen. Az izraeli kormány a jövő héten dönt arról, hogy az ókori jeruzsálemi templom pusztulására emlékező gyásznap, a Tisha B\'Av miatt az eredetileg tervezettnél három héttel későbbre, augusztus közepére halasztja a gázai falvak kiürítését. Huszonnégyezer különlegesen kiképzett, fegyver nélküli rendőr fogja teherautókra rakni a telepeseket, ingóságaikkal együtt. Előre láthatóan több százan, talán több ezren is lesznek olyanok, akik nem akarják majd önszántukból elhagyni otthonukat.



Zsidó telepesek tiltakozó menete a gázai tengerparton. Nem nyelik le Fotó: Reuters

Ariel Saron, aki a nyolcvanas és kilencvenes években miniszterként még saját kézzel segített a nyugati-parti telepeseknek, hogy új otthont építsenek maguknak, most miniszterelnökként eltökélte, hogy véghezviszi a kivonulást Gázából. Ugyanakkor ő maga ismerte el egy interjúban, hogy Izraelben most "polgárháború előtti légkör" van.

A Jerusalem Post szerint az augusztusra tervezett kivonulás miatt biztonsági szempontból kezelhetetlenné válhat az ugyanekkorra tervezett jeruzsálemi meleg világfesztivál, amelyre tíz napon keresztül félmillió látogatót várnak. 

Közel-keleti békekonferenciát kíván összehívni az év második felében Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki több mint ötéves elnöksége alatt a héten látogatott el először a közel-keleti térségbe. Putyin Kairóban tett bejelentése megerősíti azokat a véleményeket, melyek szerint az orosz elnök mostani útjának célja, hogy nyilvánvaló tegye:
Oroszország újra vezető szerepet kíván játszani a nemzetközi színtéren.

Az őszi időszakban Moszkvában megrendezésre kerülő rendezvényre Putyin a térség érintett országait, valamint a közel-keleti útitervet kidolgozó Négyeket kívánja meghívni. A javaslat beleilleszkedik abba a folyamatba, amellyel Putyin újra a nemzetközi színtér egyik meghatározó szereplőjévé kívánja emelni Oroszországot. Ennek érdekében a következő hetekben Moszkvában fogadja George W. Bush amerikai elnököt, akivel többek között az útiterv jelenlegi állásáról fog tárgyalni, majd május 8-án a Négyek külügyminisztereit (Oroszországon kívül az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szövetsége működött közre a béketerv kidolgozásában) fogja vendégül látni a Kreml falai között. 

Izrael és a Palesztin Hatóság is pozitívan fogadták az elképzelést, hiszen az útiterv második szakaszában szerepel a konferencia megrendezésének gondolata. Izraeli részről a Külügyminisztérium szóvivője, Mark Regev szerint a gond csak az, hogy az útiterv nemhogy a második szakaszba nem ért el, de még el sem kezdődött. A Palesztin Hatóság részéről Szaeb Erekat szóvivője kifejtette, hogy a konferenciát csak a gázai kivonulás befejezését követően kellene megtartani, ugyanakkor fontos eszköz lehet az azt követő lépések meghatározásában. A konferenciára vonatkozó tervét Putyin szerdán Kairóban jelentette be, ahol Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel tárgyalt. Ezt követően Putyin szerdán érkezett Izraelbe, ahol előbb Mose Kacav izraeli államfővel, majd csütörtökön Ariel Saron kormányfővel, pénteken pedig palesztin vezetőkkel tárgyal. Bár semmilyen hivatalos egyeztetés nem történt az izraeli látogatás során érintett témákkal kapcsolatban – Putyin ugyanis minden előzmény nélkül jelentette be márciusban, hogy látogatását teszi az izraeli fővárosba –, a két ország között fennálló kapcsolatok egyértelm? tették a napirendi pontokat. 

A két ország közötti legélesebb nézetelérés az Oroszország részéről Irán atomprogramjának nyújtott támogatással kapcsolatos. Bár Izrael minden lehetséges módon igyekezett eltántorítani Moszkvát attól, hogy aktívan részt vegyen a közel-keleti ország atomprogramjában, Putyin támogatásáról biztosította Iránt, mivel úgy véli, az nem jelent iszlám fenyegetést, és az együttműködés révén lehet igazán csökkenteni annak kockázatát, hogy Irán atombombához jusson.

A tárgyalások során napirendre kerül a Moszkva által Szíriának eladott SA–18 légelhárító rakéták eladásának kérdése is. Izrael ugyanis aggályát fejezte ki amiatt, hogy az eredetileg vállon hordozható légelhárító rakéták az ország biztonságát veszélyeztetik, amennyiben azok terroristacsoportok kezére kerülnek. Putyin álláspontja szerint azonban ennek semmi esélye, mivel a rakétákat teherautóra szerelt kilövőegységekkel ellátva szállítják le, így azok nem kerülhetnek terroristák birtokába. Izrael azonban nem osztja Moszkva álláspontját, mondván, hogy a rakéták ettől még leszerelhetőek maradnak, és így veszélyt jelentenek Izrael biztonságára.

A két vezető közötti megbeszélések során előkerülhet továbbá azoknak az Izraelben élő orosz oligarcháknak a kérdése is, akiknek kiadatását mindeddig hiába kérte az orosz elnök izraeli kollégájától. "Ők izraeli állampolgárok. Én pedig nem kívánok senkit kiszolgáltatni" 

– mondta ezzel kapcsolatban Saron. Annál is inkább fontos ez, mert Oroszországban – a hivatalos retorika ellenére – újra egyre erősebben érzékelhető az antiszemitizmus.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!