Peter Chiarelli, a bagdadi amerikai alakulatok vezetője kiemelte: "Az irakiak gondoskodnak majd a biztonságról, ők dolgoznak a szavazóállomásokon, ők számolják meg a szavazatokat, és ők jelentik be az eredményeket is. A multinacionális csapatok nem vesznek részt a választási folyamatban, de a Bagdadba vezényelt biztonsági erőkkel készen állunk arra, hogy az iraki kormány belátása szerint, szükség esetén segítséget nyújtsunk." Chiarelli ugyanakkor azt is hozzátette: természetesen nem tudják garantálni, hogy nem lesznek erőszakos cselekmények a fővárosban a választások napján, de megpróbálnak viszonylag nyugodt körülményeket biztosítani a szavazáshoz.
Közben Oszama bin Laden arra szólította fel Irak lakosságát, hogy bojkottálják a választásokat. Bush elnök szerint azonban az iraki nép többsége nem ért egyet a terrorista nézeteivel, hiszen támogatják a szólásszabadságot és a szavazáshoz való jogot, az al-Kaida vezetője viszont olyan világot képzel el "amelyben nincs szólás-, vallás- vagy lelkiismereti szabadság". Új fejlemény, hogy bin Laden nyilvánosan támogatásáról biztosította az iraki terrorakciók szellemi szerzőjét, Abu Musab al-Zarkavit. "Azért imádkozunk, hogy Isten fogadja el ezt az egységet, és áldja meg. Mindenkivel tudatjuk, hogy a drága mudzsahedin, Abu Musab al-Zarkavi, az al-Kaida iraki részlegének vezetője, ezért arra kérjük testvéreinket, hogy engedelmeskedjenek neki jó cselekedetei végrehajtása során." A jordán származású al-Zarkavi számos merénylet és túszejtőakció irányítója volt eddig Irakban.
Az iraki szavazók január 30-án egy 275 fős ideiglenes nemzetgyűlést választanak majd, amelynek fő feladata az állandó alkotmány megszövegezése lesz. Az alapszerződést népszavazásra bocsátják majd. Amennyiben minden a tervek szerint halad, és az alkotmány megkapja a zöld jelzést, később sor kerülhet az állandó kormány megválasztására is. A szakértők szerint azonban aligha várható, hogy a választások után békés demokrácia köszönt be Irakba. Chris Catherwood történész szerint például fennáll a veszély, hogy a mesterségesen létrehozott állam ugyanolyan polgárháborúba sodródik, mint annak idején a korábbi Jugoszlávia. A volt Baath Párt szunnitái és a velük együttműködő al-kaidás fanatikusok ugyanis nem örülnek sem a demokrácia kibontakozásának, sem annak, hogy várhatóan a többségben lévő síiták jutnak nagyobb hatalomhoz. További problémát jelenthet a kurdok helyzete is. Catherwood szerint ezért a legjárhatóbb megoldás Irak föderalisztikus hármas felosztása lenne.
2005. 01. 07. (IX/1)
